Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - Farkas István: Bujnák emlékkönyv

BÚJNÁK EMLÉKKÖNYV

(Az Academia

kiadása,

Pozsony, 1933.)

A Dr. Göllner Erzsébet szerkesztésében megjelent emlékkönyv eredetileg Bújnák elhúnyt prágai egyetemi tanár ötvenedik születése napjára készült. Akkor még nem tudták kiadni, s nemsokára rá, novemberben meghalt Bújnák. Ekkor már mint a halott emlékének szentelt könyv jelent meg.

Göllner Erzsébet (Szabó Dezső Segítségének és Móricz Zsigmond Sáraranyának fordítója, a pozsonyi magyar tanítóképző tanárnője) bevezető beszédében rövid képet ad Bújnák életéről, irodalmi és tudományos munkásságáról. A könyvet, mint címlapján is olvasható: tisztelői, barátai és tanítványai írták. Göllner Erzsébet mind a három csoportba besorozható. Épen ezért bevezető írása aggodalmasan tanáros és baráti hangulatú. Nagyobb cikkben foglalkozik Mikszáth Kálmánnal, és „Zemani a Tud v diele Mikszáth Kálmána" (a nemesség és a nép M. K. műveiben) címmel Mikszáth műveiből vett idézetek alapján olyan megállapításokat tesz, mint például „Mikszáth műveiben érinti a magyar népnek a szlovákokhoz való viszonyát is. A magyar nép nőm szereti a szlovákokat, velük szemben ösztönszerű ellenszenvet érez, és fél annak nagy népesedésétől." Befejezésül ezeket írja: „Mikszáth hovatovább annál jobban befolyásoltatta magát a maovar politikusok ideológiájával, és hozzájuk hasonlóan, meg volt győződve, hogy erőszakkal útját lehet állni a természetes fejlődésnek. Mikszáth kora már annyira rohadt volt és saját hanyatlásában olyan szemtelenül kihívó, hogy siettetnie kellett ennek az egészségtelen társaságnak fölbomlását. (?) Irodalomtörténeti cikk szokatlan befejezése. S ha Dr. Göllner Erzsébet ilyen szellemben neveli a jövendő magyar tanítókat, bizony nem jó szolgálatot tesz a magyar-szlovák megértés ügyének. Ezt épén nekem, magyar tanítóembernek kellett így és itt megírnom, aki ellen ugyan sokkal könnyebben kereshetnek okot a hivatalos megfed-