Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-03-01 / 3. szám - Lányi Menyhért: Az anyaföld rajongója

— Megyek

Amerikába... Megyek én már holnap. Hogy eddig nem jutott eszembe. Ott nem tudják, ki voltam, cseléd is lehetek. Aztán, megállj csak, nem adok én neki öt esztendőt... megmutatom én annak a „jöttmentnek".

Azóta egy percig se lehetett bírni vele. Hol beutazott a városba, hol a környéken szaladgált, élt minden idege, sürgött, mozgott, alkudott, tárgyalt. Egy hét se telt bele, meg volt az útiköltség, a passzus, már ott vártuk az állomás téglatornácán a vonatot. Mikor vonatra szálltunk, vissza se nézett, láz égette, szinte tolta volna a döcögős vonatot, hogy hamarább érjen Amerikába. De mikor a fordulóhoz értünk, ahol a vonat kikanyarodik a falu határából és a holdvilágnál délcegen versenyzett a kis kastély a katholikus templom tornyával és ősi álmot aludott alatta a park, akkor keserűen felhördült és megemelte az öklét. Alig tudtam csitítani. Sírt is, meg ordított is:

— Megállj,

bitang népséq, akik megrabolhatják az embert... Még viszontlátjuk egymást, de könyörtelen leszek az utolsó zsellérrel is, aki nyelvet öltögetett rám... Nem irgalmazok egynek se.

Szerencse, hogy a vonat kifordúlt a Tisza mentén és mögötte maradt a fájdalom is.

Én azután Pesten kiszálltam és bizony, mintha a szívemről szakították volna le. Sokéin nem tudtam megbékélni a dologgal...

Pedig hát nem sok sajnálnivaló volt a Gyurka barátomon. Majdnem, hogv hetenként jöttek a levelek és azokban több volt a vigalom, mint a szomorúság. — Megbékélt, — gondoltam, — az új levegő, új atmoszféra, egy év múlva nevetni fog azon, hogy sírt a vonatban. Meg is volt minden okom erre a reménységre. Gyurkába mintha beleszállt volna az amerikai oxigén. Hol Texasból írt, hol Kaliforniából, Floridából vagy Ohioból. Egyszer bányákban dolgozott, máskor cowboy volt, hol farmer cseléd, hol meg Newyorkban lopta a napot. Oldalakat áradozott a szabad, friss, virtusos amerikai életről, no meg később egy inci-finci, amerikai lányról, aki akkora, mint egy pár hetes macska, de ha ránéz, azzal az istenáldotta diószemével, hát egyszerre sokkal magasabb és erősebb nálánál is. Már ittam a lagzira, talán a keresztelőre is... de nem úgy Gyurka! Azt írta: Ittam rá egy éjszakát, pedig hát sajnálom a pénzt, de