Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - Ismeretterjesztés - Mágócsy Dietz Sándor: A természet hatása a gazdasági életre

lakó embereknek létük puszta fenntartásán kívül alig marad idejük és erejük a kultúra ápolására. Viszont a forró éghajlat bőségesen termi a könnyen elérhető, tápláló gyümölcsöt, a megfeszített létfenntartó munka nélkül is, de a szellemét elbágyasztja, kuitúratermelésre és fogyasztásra szinté alkalmatlanná teszi. A szellemi képesség kialakulásának és hasznosításának legjobban a mérsékelt éghajlat kedvez. Magától értetődik, hogy a nagy hideg kedvezőtlenül befolyásolta emberi tevékenység mellett egészen más természetű gazdasági élet alakul ki, mint a meieg éghajlat emberi táplálékban gazdag vidékein és megint egészen más a gazdasági élet lüktetése, valamint felépítettsége a mérsékelt éghajlat erőkifejtésre ösztönző te rületén.

De így van ez az egyes égöveken belül mutatkozó természeti változatok között is. Svájc elragadó szépségű, hó borította hegyvidékén idegenforgalom fejlődik ki, amely az ország gazdasági életét a legna gyobb részben ennek szolgálatába állítja. A tengerövelte és a természetes viziutakkal behálózott Anglia eme természeti adottságának következtében fejlődött a világ egyik legnagyobb ipari és kereskedelmi államává. A szén és a vas előfordulásának mérhetetlen gazdagsága természetes alapját adta a hatalmas ipar kifejlődésének. Az a körülmény, hogy a nagy tengeri kereskedelmi hajók szinte közvetlenül a gyárak kapujáig vihetik a feldolgozandó nyersanyagot és ennek helyébe ugyancsak átrakás nélkül felvehetik a készárut, a termelési költséget lényegesen csökkenti, ami viszont alapját képezi a majdnem utolérhetetlen versenyképességnek. Anglia világhatalmat jelentő iparának kifejlődése eme földrajzi fekvésében leli elsősorban magyarázatát. Ugyanez az előnye Japánnak is és, hogy az utolsó két évtized alatt, tehát aránylag igen rövid időn belül iparát a mai nagyságára tudta fejleszteni és Anglia kereskedelmi hatalmával a versenyt fel tudja venni, azt elsősorban ugyancsak tengerövezte fekvésének köszönheti és csak másodsorban a japán munkásság kevés életigényének, amelynek eredete ismét leginkább az éghajlati viszonyokra vezethető vissza. Anglia és Japán azonos természeti adottságából következik, hogy Japán napról-napra fokozódó versenyét elsősorban Anglia gaz