Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - (m. a.): Folyóirat szemle

A Magyar Kultúra januári két száma a katolikus tudományos irodalom válogatott fejezeteit hozza. Bangha Béla S. J.: Az újkori szabadgondolat diadaiútja címen indít cikksorozatot. Érdekesebb cikkek: Roosevelt contra Ford (Velősy Elek), Magyar életformák és katolikus irodalom (Gogolák Lajos), Habsburgok univerzalismusa (Brandis Kelemen gróf).

Magyar Szemle. A szegedi fiatalok művészi kollégiuma a kifejlődött generációs gőg és a nem eléggé kifejlődött gén. öntudat jegyében áll. Ortutaynak éz a megállapítása apriori a generációs törekvéseket illetően nem lesújtó. Buday Györqy: Képregénye, Tolnai Gábor: Erdély magyar irod. élete, Berczelli A. Károly egyfelvonásosa, Radnóti Miklós versei, Baróti Dezső: Juhász tanulmánya, Ortutay: Nyíri és rétközi népballada gyűjtése mutatják ennek a csoportnak nagyvonalúságát, érdeklődésének irányvonalait. Kiemelkedik még Kornfeld cikke: Néhány szó a ma uralkodó eszmékről.

A Debreceni Szemle januári számában hatalmas Gárdonyi tanúlmány jelent meg A természetrajongó Gárdonyi címmel.

A Protestáns Szemlében két Luther verset találunk Harsányi Zsolt fordításában. Kiss Géza az egykéről ír, amelyet Illyés Gyula vetett fel újabban a Nyugat hasábjain a pusztuló Dunántúl címen. Említést érdemel még S. Szabó József: Erdély egyházi és irodalmi élete a XIX. század elején. A szerző leírja, hogy Erdélyben a múlt századvég már jelentős írókat, közművelődési egyesületeket, könyvtárakat tud felmutatni.

A Budapesti Szemlében két tanúlmányt méltatunk. Az egyik szerzője Császár Elemér egyetemi tanár, akinek hatalmas Szabolcska tanúlmánya a halott költő első hatalmasabb hivatalos méltatása. A másik tanúlmányt a Nobel-díj nyertes Bunyin Ivánról írta Berényi László, a kitűnő orosz műfordító.

A T o 11 januári száma két eddigelé ismeretlen Madách kéziratot közöl.

Hatalmas írógárdát mozgósított a Franklin új lapjának: A Tükörnek januári száma. Olyan nevek biztosítanak a folyóirat számára világnézeti különbség