Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-02-01 / 2. szám - Berényi László: Gyóni Géza emlékezete

priccséről oly halálos messzeségben maradt mögötte. Őszinte vallomásra nyitotta száját a fogság lelket­­őrlö, egyhangú unalma, a türelmetlen lélekből feltörő panaszvágy, aminőré otthon talán esztendők barátsága sem lett volna elég.... Régi emlékeim közt tarlózgatva elhomályosuló szemmel szedegetem a visszaemlékezés virágait, hogy a legüdébb szálat — gondolatban, — elküldjem a költő messze magános sírdombjára, a szibériai Krasz­­nojárszkba... Kis alföldi városka szegényes evangélikus paplaká­ból indult el kálváriás élete örömtelen gyermekségé­re az édesanya elméjének elborulása vetett nehéz árnyékot. Talán ezért is maradt mindvégig komolyko­dó beszédű, keserűszájú ember. Az apai házból — a tragikus anyai lelki örökségen kívül — mély vallá­sosságot és izzó hazaszeretetei vitt magával utrava­­lóul az életbe, ahová szertelen nyugtalansága oly korán kiragadta a csendes szülői házból. „Az apám jámbor lelkű falusi pap, — mesélte egy­szer séta közben, — én sajnos csak külsőleg hasonlí­tok hozzá. Nem is tudtuk egymást soha megérteni: ő engem mindenáron a biztos, nyugalmas papi pályán akar látni, hogy egykor örökébe lépjek, de engem minden idegszálam az írás felé húzott... Bizony sok keserűséget okoztam a családomnak, pedig nagyon szerettem őket..." Az elhivatottság érzése mindennél erősebb volt benne. Lelke csak a költői pálya gondolatával tudott megbékélni. Gimnáziumi tanulmányait Szarvason kezd­te s Békéscsabán fejezte be, majd a pozsonyi evan­gélikus teológia növendéke lett. De nyugtalan egyé­nisége szűknek érezte a szeminárium zártságát, nyugtalan vágyai messzeragadják őt a békés falak közül. Ekkor apja kívánságára otthon, Gyónón a jegy­­zőgyakornoksággal próbálkozik, de ezzel a rideglelkű­­séget kívánó pályával is hamar meghasonlik s a szü­lői házat elhagyva, a bolyongások, a céltalan és siker­telen próbálkozások évei kezdődnek számára. 1907- ben Korneuburgba megy, ahol mint egyszerű póttar­talékos szolgálja le a katonaságot, hogy minél hama­rabb szabaduljon a katonai élet nyűgétől. S ezalatt egyre irogat: neve és versei itt is, ott is feltűnnek a fővárosi és vidéki lapokban. Két évvel később mégis saját költségén jelenik meg első vers­

Next

/
Thumbnails
Contents