Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-12-01 / 10. szám - Tamás Mihály: Halálugrás

Viktor felállt, hogy fát dobjon a kályhába. Leguggolt a parázs elé, onnét szólt Iván felé.

— Még

jó, hogy beteg voltál, mert így erre is jutott az idődből.

— Ne

viccelj, egész komolyan le is akarom írni, amit így elgondoltam.

Szemző felpattant a parázstól és két kezével a térdét kezdte paskolni.

— Haha,

Bodák Iván, mint filozófus, aki a halál, a megsemmisülés E'ffel-tornyából nézi az apró emberférgeket. Hát azt hogy fogod magyarázni, hogy Pesten, amikor megbukott a kommün és ütötték a zsidót, három napig ültél a Ganzfried Dezső patikájában, hogy a magad keresztény presztízsével védelmezzed a zsidó vagyont és rá néhány hétre magad pofoztál le Patakon egy másik zsidót a szekérről?

— Magyarázni?

. . . Magyarázni semmiképen, mert ép az a fontos, hogy az élet jelenségeit nem kell magyarázatokkal rontani. Az életet meg kell érteni. A halálban látjuk csak meg, hogy tulajdonképen csak gép vagyunk, amely tíz napot, vagy tíz évet, vagy száz évet halad., azután megáll. Értsd meg, csak gép, semmi más. Csinálsz órát, amely nem üt és késik naponta tíz percet, csinálsz másikat, amelyik üti a negyedórákat és csinálsz egv harmadikat, amely csak az órákat üti és csinálsz egy negyediket, amely minden félórában mannlichert süt el és megöli az előtte ténfergő embert, csinálsz egy ötödiket . . .

Szemző maga elé tartotta a tenyerét.

— Elég,

elég, nem akarok óragyáros lenni . . .

Iván is nevetett

— Na

jó, hát nem csinálsz többet. De amit eddig gyártottál, az mind óra, és mégis mindnek más a jelleme. Van amelyik lusta, van amelyik pontos és nyugalmas és van, amelyik gyilkos. És ennek csak az a kerék az oka, amivel többet tettél bele, vagy kevesebbet.

Felállt és Viktor mellé ült le. Elibe tartotta a kezefejét.

— Nézd

csak, ez a kéz hajszálra olyan, mint az apámé volt, vékony, csontos, szőrös, kemény. És nézd a szemem, az meg éppen olyan, mint az anyámé. Bennem az apám meg az anyám nem egy új harmadik emberré! keveredett, hanem külön önálló része van rajta az apámnak, meg az anyámnak. Épp így van a cselekedeteimmel, amiket az úgynevezett lélek irá