Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése
kívülről szerezte be. Az idegen érdekeltségek így befolyást nyertek a belkereskedelemben. A lakosság létszáma mindenütt erősen emelkedett és az ország határain kívül volt kénytelen sok esetben érvényesülést keresni. A tőke nemzetközi viszonylatokra terjeszkedett ki és hatáskörébe vonta a kis nemzetek pénzügyét. A nagy gyáriparral bíró országok elsőrendű érdeke volt, hogy az elegendő nyersanyag behozatalt biztosítsák és hogy az ipari termékek megfelelő felvevő piaccal bírjanak. Az így létrejött érdekkomplexumok nacional-imperialista érvényesülését gazdasági és t ő k e i m p e r i a I i z m u s n a k nevezték, mely hatalmát és érdekeit a hatáskörébe eső országokon többféleképen biztosította. A kevésbé kultúrált területeken az erőszakot használta, míg az önálló államokban kereskedelmi és más gazdasági eszközökkel gyakorolt befolyást az államügyekre. A 19-ik század az imperializmus jegyében folyt le. Friedjung történetíró, kit az 1884— 1914-es évek történetének megírására kértek fel, ezen időszaknak az „Imperializmus kora" nevet adta. Spengler az „Untergang des Abendlandes" című művében a kor politikáját úgy jellemzi: „A politika célja a saját életegység kifejlesztése a környezet rovására". A mondás körképet ad, mert a nationalegoizmus mindenütt érvényesül és az imperializmus rövidesen kiterjeszti hatalmát a föld népeinek nagy részére. A hatalmi túlkapásokkal egy időben gyakori lett a nagyhatalmak konfliktusa. Ilyen volt a faschodai affér Anglia és Franciaország között, amit békésen intéztek el, a japán-orosz háború, amit Oroszország jégmentes kikötő utáni törekvése idézett elő.
