Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése

kívülről szerezte be. Az idegen érdekelt­ségek így befolyást nyertek a belkereskede­lemben. A lakosság létszáma mindenütt erő­sen emelkedett és az ország határain kívül volt kénytelen sok esetben érvényesülést keresni. A tőke nemzetközi viszonylatokra terjeszkedett ki és hatáskörébe vonta a kis nemzetek pénzügyét. A nagy gyáriparral bíró országok elsőrendű érdeke volt, hogy az elegendő nyersanyag behozatalt biztosít­sák és hogy az ipari termékek megfelelő fel­vevő piaccal bírjanak. Az így létrejött érdekkomplexumok nacio­­nal-imperialista érvényesülését gazdasá­gi és t ő k e i m p e r i a I i z m u s n a k ne­vezték, mely hatalmát és érdekeit a ha­táskörébe eső országokon többféleképen biztosította. A kevésbé kultúrált területeken az erőszakot használta, míg az önálló álla­mokban kereskedelmi és más gazdasági eszközökkel gyakorolt befolyást az állam­ügyekre. A 19-ik század az imperializmus jegyében folyt le. Friedjung történetíró, kit az 1884— 1914-es évek történetének megírására kértek fel, ezen időszaknak az „Imperializmus ko­ra" nevet adta. Spengler az „Untergang des Abendlandes" című művében a kor politi­káját úgy jellemzi: „A politika célja a saját életegység kifejlesztése a környezet rovásá­ra". A mondás körképet ad, mert a national­­egoizmus mindenütt érvényesül és az impe­rializmus rövidesen kiterjeszti hatalmát a föld népeinek nagy részére. A hatalmi túlkapásokkal egy időben gya­kori lett a nagyhatalmak konfliktusa. Ilyen volt a faschodai affér Anglia és Franciaor­szág között, amit békésen intéztek el, a japán-orosz háború, amit Oroszország jég­mentes kikötő utáni törekvése idézett elő.

Next

/
Thumbnails
Contents