Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Estók Gyula: Az Ifjúság Hangja. Náció és nacionalizmus kritikai értelmezése

faj elmélet mint társadalomtudományi eszköz a nemzetek körülhatárolására alkalmatlan.

A nemzet fogalmának megállapításánál ezért szempontul kell vennünk más társadalomdinamikai erőket is és a doktrinér természettudományos gondolkodás helyett vizsgálnunk kell a többi adottságokat, melyek a mai nemzetegységekben hatnak. A faji tényezők mellett a szellemi életmegnyilvánulásokat is. Itt helyes konklúziót akkor vonunk, ha a nemzetet faji, erkölcsi, nyelvi, kulturális, történelmi erőkön épülő egységnek veszs z ü k.

A nacionális fogalmakkal szemben állított és legjobban propagált elképzelés az internacionalizmus, amely a nemzeti vonatkozásokat és a nemzetet magát kultúrfejlődésse! magyarázza. Szerinte ezek a mai kultúra függvényei és egy egységes világkultúra és világtársadalmi rend (szociális állam) létrejöttével elvesztik létalapjukat. Ezzel szemben látjuk, hogy az összetartozás érzete, mely a mai náció és nacionalizmus primitív formája, már a legalacsonyabb kultúrfokon álló népeknél is ki van fejlődve. Itt a vérrokonság, erkölcs, szokások, nyelvjárás, tehát a mai nemzeti érzéshez hasonló erők kötik össze a tömegeket. Hogy ezeket a hatóerőket már a legalacsonyabb fejlődési fokon álló népeknél is meglátjuk, azt bizonyítja, hogy a nemzeti érzés gyökerei mélyen belenyúlnak az ösztönös és lelki élet talajába.

Az a tény, hogy a mai értelemben vett nacionalizmus hatása főleg a francia forradalom óta vált érezhetővé, nem bizonyít az internacionálé mellett. A társadalomfejlődés azt mutatja, hogy a műveltség kezdetén álló tö