Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Szinház - Film - Ujházy György: Mikor lesz magyar színjátszás?

SZÍNHÁZ — FILM MIKOR LESZ MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS? Egyetlen kurta mondat a felelet: akkor lesz magyar színjátszás, ha majd teljes nemzeti öntuda­tunkra eszmélünk. Mert a színjátszás nem csak a színpadon, de a néző­téren is, a nézőben éppen úgy, mint a színészben s az íróban — ugyanazzal a művészi lelkiséggel teljesedik ki. A színház ai nézőtéren éppen úgy szín­ház, mint a kulisszák világában. A néző tehát semmi­vel sem kevesebb értékű faktora a színjátszásnak mint akár a színész. Ezt a kétségbevonhatatlan igaz­ságot nem lehet eleget hangsúlyozni. Néző nélkül nincsen színész. Amint színész nélkül nincsen darab. Az a darab, amelyet nem játszottak el: papíros. Kotta. Akkor teljesedik ki. ha hang­hoz j u t s ha ez a hang lelkekben rezonál. A színpad művészete a legteljesebb művészet, amelyben egyesülnek a többi művészetek valameny­­nyien, hogy kifejezéshez juttassák a tömegek lelki­ségét. Az idő teremtette vágyakat. A lebegő gondo­lat a cselekedet matériájában kap egyértelmű kifejezést. A színház: a néző, a színész, az író, a dísz­lettervező, a rendező, az igazgató kollaborációjában a megálmodott életet életté teljesíti. Az álomhoz vágy kell! A tömegek vágyakozása egy különb, emelkedet­­tebb, igazabb élét után, Valami nagy, egységes vágyakozásban. Ez az egységes tömegvágyakozás az alapja minden színjátszásnak. Ez az egysé­ges tömegvágyakozás csak akkor teremtődik meg, ha valamely etikus éllő erő fogja össze az egyes embert tömeggé. Az író álommá álmodja a vágyat s a színház cselekedetté valósítja. Mindenkor mindenki önmagát akarja látni a szín­padon: a néző önmai gát, a maga teljesedett vágyát, a maga megálmodott vágyakozá­sé t. A maga legrejtettebb vágyát, amit talán ijedten el is hessent magától, mert képtelen átfogni s csak mint rejtelmes kisér le: él benne.

Next

/
Thumbnails
Contents