Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Magyar folyóiratszemle

tanárembernek, tanítónak szól az éretekezés, amely új oldalról világítja meg a tanuiókat.

Magyar tanító. Közli az Általános Magyar Tanító Egyesület tisztújításának eredményét. Hetschko Alfréd a falusi tanító munkásságáról értekezik, Molnár János a tanítóság továbbképzésének kérdéséhez szól hozzá.

Fórum (Pozsony). Magyar részében Tichy Kálmán egy igen érdekes színházépítési tervet ad közzé, amely 1801-ből származik. Rozsnyón kívánták eleink a színházat, amelynek csak terve maradt meg. Szalatnai Rezső „Művészet és propaganda" címmel ír esztétikai cikket, Farkas Zoltán magyarországi művészi eseményekről számol be s cikket közöl a szolnoki művésztelepről is.

Nagyasszony (Torna). A régi magyar nagyaszszonyokról közöl érdekes ismertetést, Szvitok Rezsőné ,,A lélek elégedettsége" címmel hoz kedves írást, Deöczi Anna cserkészregényt folytat, Czapáry Karola a falusi életről ír melegen, Szkalos Erzsébet érdekesen állítja össze a leányok rovatát. Éder Elza a magyar háziiparról hoz mindig érdekés apróságokat. Gazdag háztartási rovatai vannak a lapnak.

Tábortűz (Komárom). Vezércikke a tisztes munka megbecsüléséről szól, Vajlok Sándor a fiatalság jobbra-át-ját hirdeti, Szombathy Viktor folytatja érdekes visszaemlékezéseit hajdani diákéveiről, Haeckel-lel foglalkozik egy komoly cikk, számos technikai, természettani, cserkészközleménye van Szlovenszkó ifjúsági lapjának.

A Kárpátok (Kassa). Turistasággal és alpinizmussal foglalkozik, a szlovenszkói magyar turisták lapja. Az új tátrai turistáéiról bő ismertetést nagyon érdekes tanúlmányt közöl hajdani ,,pogányvárakról".

A jugoszláviai Kalangya egész számát Milkó Izidornak szenteli. Milkó Izidor író, Szabadka szülötte. Nemrég bekövetkezett haláláig a jugoszláviai magyar irodalom egyik vezére, tiszteletben álló mestere volt. A Kalangya tanúlmányokat közöl róla s néhány novelláját hozza. A lap egyébként bőven foglalkozik a kisebbségi magyarság kuítúrproblémáival.

Erdélyi Helikon. Tavaszy Sándor az erdélyi magyar tudományos élet útjáról ír alapos cikket, Makkai László „A magyarság útja" címmel kritikai jegyzetekkel kiséri Szekfű Gyula könyvének új kiadását, Thurzó Márai Sándorral foglalkozik, Makkai Sándor