Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1934-11-01 / 8-9. szám - Balla Borisz: Egy új világ kezdetén…
lesi skála vezeti. Gondolataik és érzelmi-logikájuk mág aiz anyagtól színezett s ezt a levegőt szívják. Az új világ előkészítő erőivel, mint egy anyagias (biológiai-faji teóriák) álruhába öltözik, hogy így könnyebben tudjon hatni a még anyagias régi világra. De ez a behatás már arra való, hogy szétrombolja ezt a világot. A régit. Kérdező: Rosenbergék, akik tévedésükben mintegy öntudatlan eszközei egy eljövendő, egy új és éppen az ő elméletüket megcáfoló fokozatnak, objektíve mikor és hol tévednek? E i b I professzor: Rosenbergék faji elmélete tudományosan persze tarthatatlan. Ezzel összefüggő világnézeti felfogásuk pedig (például vegyük a „nemes ragadozó" dicsőítését) szembe helyezkedik a szellemi törvények tanúságaival. Ez a törvény az, amely a jót (a „nemes ragadozóbból jó a „nemes") nem engedi összeházasítani egy etikai non-vale űr rel, egy nem erkölcsös fogalommal (ragadozó). Rosenbergék egyenlete hibás; matematikai káosz. Jelentősége azonban éppen a káosz erejei, mely felforgatja a régi korhadt formákat. S előkészíti más segítő erőkkel a ma uralkodó emberformának és szellemnek végső kimúlását. Ezek az új erők, másutt, csak épp hogy érintsem, a dollármentálitás ellen feltámadó amerikai farmermentálitás. Franciaországban a vallásos szellemnek revindikációs igényei éppen a vezető értelmiség körében, Olaszországban az az értékkicserélő forradalom, mely az összeség fegyelmi ritmusát követi s ebbén a ritmusban kezdi lassan nem meghallani a profit egyéni követeléseit és jajveszékelését. Mind ez csak kezdet. Visszatérve Rosenbergre. Tudományosan hibás elmélete a darwini vonal végső kicsendülését jelenti. Fokozatok ebben a vonalban többek között Schelling, Schopenhauer és Nietsche; babonás borzongása az élet, mint olyan előtt s nem mint egy metafizikai, egy szellemi és isteni elv előtt. A darwini evolúciós elméletet Nietsche nem is merte megdönteni, hanem egy kellemes és heroikusnak tűnő megoldásban el felejti etni akarta, mondván: az állati eredet még nem akadálya egy legmagasabb rendű biológiai formának. S az embernek most ezt kell elérnie; a felsőbbrendű, Ubermensch formáját. Schelling, Nietsche stb. az „életet" mint csupán biológiai tényt Darwin végzetes felfogásaként örökölték. Az egész ti
