Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Lippay Lajos: Palesztina gazdasági helyzete

resi fel Palesztinát. 1928-ban 750 tengeri gőzhajó kereste fel Palesztinát 1,780.890 tonna súlyban; ezek közül 210 volt angol 520.000 tonna súlyban. Ugyanebben az évben 1050 vitorlás teherhajó látogatta meg Egyiptomból és Szíriából a palesztinai partokat.

A kereskedelem másik része a vasúton bonyolódik le: a vasútvonal Egyiptomból a Szuezi csatornától a Sinai sziget északi részén átfutva jön be Palesztinába és felfut egészen Haifáig; közben Lyddánál egy ág Jeruzsálembe, másik ág pedig Jaffába fut be. Haifából a vasútvonal azután átszeli Galileát és a Genezáret-tó déli csúcsán elhagyja Palesztinát és Damaszkuszon keresztül Szíriába fut; Galileából eqy ága befut Szamariába Naplusz városáig. A vasútvonal hoszszúsága 1050 kilométer Palesztina területén.

Az országot azonkívül nagyszerű autóutak szelik át minden irányban, amelyeket az angol kormány épített a háború után részint kereskedelmi és személyforgalom, részint pedig hadászati célokból. Jeruzsálemben futnak össze ezek a nagyszerűen kiépített aszfaltozott autóutak. A fővárosból ilyen út vezet nyugaton Jaffába, délen Bethlehemen Hebronba, keleten pedig Jérichon át Transjordánia Amán fővárosába, északon Napluszon és Názárethen, onnan Tibériáson át Damaszkuszba szír sivatagon keresztül. Názáretből azután nyugatra Haifába, onnan északra Acre-ba, ahonnan most már új autóút visz Felső-Galileán át keletre a Genezáret tóhoz és ott egyesül a. Názáret-Damaszkusz országúttal. Mindez előmozdítja nagyban az idegenforgalmat, amely nem jelentéktelen bevételt hoz évenként Palesztinának és hozott különösen a fontnak és a dollárnak leromlása előtt, amikor a város, Jeruzsálem a téli idényben tele volt idegenekkel, a tavaszi időkben pedig zarándokokkal és ez rengeteg embernek nyújt megélhetést a Szentföldön, amely érdekli a komoly tudóst, a kutató idegent és a vallásos hívőt.

Palesztinának a nyugati kultúra nagy haladást hozott mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi téren egyaránt. A politikai helyzet kisé bizonytalan ugyan, de ennék a földnek nagy hivatása volt a múltban és még a jövőben is foglalkoztatni fogja a világ közvéleményét. Ezért érdeke egyik-másik nagyhatalomnak, hogy ott biztosítsa hatalmát és ezért ez az ország mindig csak előnyt húzott abból, hogy idegen hatalom vetette meg a lábát: az csak hozhat neki valamit, de nem vihet, mert nincs mit. Az angol világbirodalomnak el