Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-11-01 / 8-9. szám - Weysenhoff József: Villámok alatt (ford. Surányi Júlia)

mosolya, ami régen is kedves volt, nemrég óta a lélek belső ragyogását tükrözte és tele volt csenddel és szeretettel: a kunyhókban a pap szent életéről kezdtek suttogni, mely az évek lehiggadásával jön felé s az úri házakban pedig, hogy prélátus akar lenni s esetleg valamikor még püspök is. Láthatóan nőtt az emberek tisztelete is: a reverendában járó vidám cimborából az isteni ügyek magas hivatalnoka, a lelkiismeret ébrentartója, vigasztalás és példaadás hordozója lett.

Mikor beállt a tél, elmaradtak az éjjeli viharok és az éjszakai esküvőért vándorlók. Lehet, hogy Wiklinski is összeadott már minden párt, akik a házasság állapotába értek a környéken? A parochia a latin szertartás körébe tartozott, a görögkatolikusoknak csak útba esett, amikor észrevétlenül menték keresztelő és esküvő céljából Galíciába.

A tél a legkevésbbé szép szaka az életnek, még a falusi ember lelkének is. Hidegség fészkeli be magát és összeszorul a vágyak nagy bősége Ébren vannak ugyan és vágyódnak a tavaszi feléledés után. S a mi plébánosunkról ugyanezt lehet mondani. Amikor mind gyakrabban merült fel a nyár emlékezete, a vihartól való félelem, a- vallási kihágások miatti üldöztetés, mind zsibbasztotta a pap lekét. Megtört a hősiessége, különösen azért, hogy senkivel nem beszélt róla — legfeljebb Mártonnéval — de vele sem szívesen, mert a gazdasszony nem lévén eléggé emelkedett szellemű, nem tulajdonított az elmúlt év éjjeli kalandjainak semmi különösebb fontosságot, s inkább belesodorta gazdáját egy sereg mindennapos házi dologba, — a gazdaság titkaiba.

Az asszonynak a harcokról, a jövőről s a helyzet megjavulásáról való bizakodó vélekedése megnyugtatta a pap lelkét is és többé-kevésbé azzal a bizonyossággal telt el, hogy semmi sem változik a jövő évben, hogy az élet hasonlóan fog folyni, talán némi kis változással, de ugyanezen a kellemes helyen. S a plébános a télen visszatért megszokott elfoglaltságai, társadalmi gondjai és kapcsolatai közé.

Tavasz lett megint, május és sürgős kerti munka. Szép időben Wiklinski plébános szeretett a földben