Magyar Írás, 1934 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1934-01-01 / 1. szám - Lippay Lajos: Palesztina gazdasági helyzete

Ödön alapított a Rishon-le-Zion-ban, de ma már kiváló bortermelésük van a német templomos kolóniáknak, a trappista szerzeteseknek Latrunban, a francia bencéseknek Abu Goshban.

Az állattenyésztés rendszeresebb megszervezése 1926-ban kezdődött, amikor az állatok nemesítésére tiszta arab tenyészlovakat és törzsbikákat, kataloniai, cyprusi és szudáni szamarakat és egyiptomi birkákat szállítottak az ország minden részébe. A palesztinai lóállomány ugyan arab eredetű, de nagyon leromlott és most tiszta arab vér bevezetésével akarják nemesíteni lóállományukat. Az ország állatállománya a múlt évek egyikében a következő volt:

Tejgazdaság számára: bika 3800, tehén 37.062, borjú 18.456; igavonásra, levágásra: bika 26.899, tehén 39.226, kasztrált ökör 28.224, borjú 24.279, ló 6548, öszvér 3934, szamár 32.690, birka 226.611, kecske 367.730, bivaly 600, teve 23.850.

Munkára leginkább a szamarat és a tevét használják, táplálékul pedig a birka- és a kecske-hús az araboknál leghasználatosabb.

Az erdőség a négyszáz éves török uralom alatt majdnem teljesen eltűnt, mivel a törökök az erdőket csak kivágták, de soha ültetvényeket nem létesítettek. Ehhez járult a háború is és ma órákig utazhat az ember anélkül, hogy egy fát is látna. Az angol kormány nagy buzgósággal új erdőültetvényeket létesít és ez ma kb. 500—1000 négyzetkilométert tesz ki a még megmaradt régi erdőségekkel, melyék leginkább ÉszakGalileában vannak Acre, Safed, Názáreth közelében, továbbá a Kármel hegyén.

A zsidó kolóniák hatalmas eukaliptusz ültetvényeket létesítettek, főleg Galileában; ennek a faanyaga rendkívül hasznos a Szentföldön épületfának, bútornak, hajóépítésre és most főképen a narancskiviteí miatt ládák számára, amelyeknek fáját eddig Oroszországból kellett importálni.

Más természetű fás részeket találunk a Jordán-völgyben a Genezáret-tó és a Holttenaer közti szakaszon, amelynek sajátságos flórája felkelti az utazók figyelmét; ez részben azonos Afrika és India flórájával mint az Acacia seyal, Acacia albida, Spina Christi, Zizipnus vulgáris és a Tamarix Jordanis.

A palesztinai ipar is nagy haladást mutat a háború után. A háború előtt ipar szoros értelemben ismeretlen volt ezen a földön, amennyiben nem lehe