Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Bibó Lajos: Pali bácsi fifikája

Bibő Lajos : Regény Feri táviratozott? azt táviratozta, hogy hazajön? nem, ez nem le­het, ez lehetetlenség. — Dehát!... — nyögte ki végre. — Halló, — ütötte oldalba a szekrényt. — Halló!?... Méltóságos uram!,... Az áram megszakadt, nem kapott választ. Pulykavörös arc­cal ordított bele a kagylóba : — Halló!... — kezdte öld ózni a szekrény fedelét. —»Halló! Még van valami mondanivalóm ! A telefon néma maradt. Böcögő vak dühvei vágta le a hallgatót az akasztóra. — Juhász Feri hazajön? — meredt maga elé. Körülnézett, hogy hol van. Semmi kétség,, nem álmodik, itt áll a szobában, s Szobosz­­layval, az alispánnal beszélt. Át akart kiáltani Demeternek, a segédjegyzőnek a másik szobába, hogy jöjjön, rázza meg, téritse eszméletre, de eszé­be jutott, hogy egyedül van, hiába szólna, nem jelentkezne senki sem, mert Demeter átment Leiére, a szomszéd faluba, a kis(­­birót pedig hazaküldte . Visszaszédült a szobájába. —Megölt ! Kivégzett 1 Vehetem a kezembe a vándorbo­tot! — roskadt össze. Olyan erővel rohanta meg a kétségbeesés, hogy zihált fáj­dalmában. Üres, kiégett tekintettel révedl bele a levegőbe. Sze­me előtt összefutott a világosság, zakatolt a szive s az agyát tompa, tüzes zsibbadtság ülte. A padlót nézte, abba szerette volna beásni magát, hogy nyelje el a föld, omoljon rá a ház, s a romok temessék maguk alá. — Juhász Feri hazajön!... — nyögött hangosan, s a ré­mület uj erővel hasított bele a szivébe. Percek teltek1. el, amíg végre oszladozni kezdett előtte a homály. Először a kezét mozdította meg, aztán a fejét emelte fel. Érezte, hogy valahogy mégis csak magához tér, s megkij­­sérelte, hogy rendbeszedje a gondolatait. Amitől tehát a legjobban rettegett, bekövetkezett. Juhász Feri hazajön, s ezzel minden álma és terve egyszerre összeom­lik. Bizonyos, az öreg mesterkedte ki, hogy Feri hazajöjjön, nyilvánvalóan azért, hogy összeboronálja Juliskával, a fogadott leányával, akit pedig ő, Böcögő1 a fiának, Bendeguznak szánt. Szörnyű keservében fel akart emelkedni a székéről, de ebben a pillanatban a fia, Bendegúz jelent meg a küszöbön. A szeplős, csupaszképü fiatalember, akinek az arcán huszon­hat életéve ellenére sem akart kiütközni a szőrnek még a tor­zsája sem s aki nyolc év alatt, mióta leérettségizett, megpró­bálkozott minden valamirevaló mesterséggel, de egyikkel spin

Next

/
Thumbnails
Contents