Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-12-01 / 10. szám - Lippay Lajos: A Szentföld mai képe
Ismeretterjesztés csupán a zsidó nemzeti állam virágzásában tud hinni. Gazdasági szempontból, vagyis a megélhetés formájában sem egységesek a palesztinai zsidók. Két párt áll szemben: a chaluzoth és a kwuzoth. A chaluzim azok az uj bevándoroltak, akik a bennszülött palesztinai zsidókkal együtt az országnak uj ábrázatot adtak. Ezek a «Zsidó munkálkodók egyesülő lé»-ben tömörülnek, ahol nemcsak a munkások, hanem iparosok, kereskedők, tanítók is együtt vannak és lelkes hívei a cionista-szocialista eszméknek és Palesztina különösen alkalmasnak tetszett szocialista eszméik megvalósítására. Palesztinában nincs vetélytársa, itt a kapitalizmus még csak gyermekcipőiben jár, a munkásszervezeteknek szabad terük van, nincs szükség időt és pénzt fel őrlő osztályharcra, mint Európában és Amerikában, ahol a munkás a kapitalistából él és minden ideje, pénze, egész egyénisége felemésztődik az osztályharcban. így a zsidó Palesztina «kísérleti föld» lett a szocialista programmok mindenáron való megvalósítására. Ennek a gazdasági irányzatnak egyik legnagyobb alapítása a «Solel Boneh», munkástelepeket létesítő társaság szocialista alapon rengeteg, súlyos milliókba került a zsidóknak és az egyik palesztinai zsidó újság fájdalommal kénytelen megállapítani, hogy ezek a próbálkozások nem vezettek eredményre és saját bevállásuk szerint az irányzat megbukott, mert nem reális eszméket követett. A másik irányzat: a kwuzoth. Ezek nem mások, mint kommunista eszmék szerint berendezett telepek, többnyire orosz és lengyel zsidókból toborzódnak, akik most Palesztina romlására itt akarják megvalósítani orosz hazájuk boldogító gazdasági formáját: a kommunizmust. Egy gallilei kirándulásom alkalmával volt alkalmam közelről is megtekinteni Afule közelében a kis Hermon lábánál egy közepes nagyságú kommunista telepet. A telepnek meghatározott nagyságú művelhető földterülete van, az emberek pedig vagy kis házacskákban, vagy hatalmas kaszárnyában laknak. A kwuzoth bevételei közös kasszába mennek, bért senki sem kap, hanem csali} közös ellátást a közös kaszárnyában. Mindenki képessége szerint felváltva majd földmunkát végez, majd kocsis, majd szakács, majd intéző. Házasságkötés polgári előírások szerint vagy egyházi értelemben nincsen, akik megtalálják egymást, egy ideig együtt élnek, ha gyermek születik, átadják az ápolóknak, akik együtt nevelik az összes gyermekeket, iskolába küldik és mivel az apa ismeretlen, — de ez nem is fontos —, az elvtársak gyülekezete dönt a gyermek további kiképzéséről. Vallási befolyásnak semmi helye nincsen, az ünnepeket nemzetiig ülik meg, a zsidó rítust nem tartják meg, a telepeken
