Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Ifjúságmozgalmi hirek

IFJUSÁGMOZGALMI HÍREK.

A „Prágai Protestáns Baráti Kört“ alakították meg a magyar protestáns vallásu főiskolai hallgatók. Az alakuló értekezletet Önody Zoltán hívta egybe november hó 20 án estére a Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) prágai helyiségébe. Az alakulást írásban köszöntötték Varga Imre ref. theol. előadó, Kenessey Kálmán dr., a tudós astronomus, Fábry Viktor eperjesi ev. lelkész, Gál István kassai ref. segédlelkész és mások a protestáns magyar társadalom sorából. Magda Sándor theologiai tanár a Református egyház és iskola cimü lapban fejezte ki a mozgalommal való rokonszenvét. A mozgalom programmadása így fejezhető ki:

A protestáns vallási erkölcs és öntudat ápolása, a kör tagjainak lelki gondozása s a felekezeti ellentétek megszüntetése, hogy a kisebbségi magyar társadalom széttagolása helyett az elengedhetetlenül szükséges egység lelki előfeltételeit nyújtsa.

Az alakulás alkalmával elhangzott felszólalások egybehangzóan követelték a protestáns ifjúságnak a magyar munkában való intenzív részvételét és az uj organizmus kulturniunkáját az osztatlan és egységes magyarság szellemében működő Széchenyi mozgalomban óhajtja kifejteni.

Elnökül Ónody Zoltánt, pénztárosul Ferenczy Tibort, választmányi tagokul Csonthó Menyhértet, Megyessy Lászlót, Prázsmáry Tibort, Siposs Istvánt, Szőnyei Lászlót és Toperczer Lászlót választották.

A Prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) a most folyó tanévben is intenzív munkát végez kulturszemináriumában, ahol legutóbb a „Széchenyi mozgalom“ néven ismert egyesülés programmját alakítja ki. Az uj magyar (kisebbségi) szellemiség kérdését és a szeretet fogalmát, a krisztusi világnézet és etika világnézetének filozófiai és szociológiái alapjait, a nemzeti eszme korszerű átértékelését vetették fel, Havas Vilmos majd Estók Gyula előadásaik kapcsán folyó részletes vitákban. A Kulturszemináriumok alkalmat adtak a magyar szellemiség és egyetemes keresztény gondolat viszonyának, összefüggésének megvitatására és a liberális és keresztény szabadság-fogalom definiálására. A magas színvonalú vita végigvezetett az összes kérdéseken és mintegy programmadó nyilatkozatokat termett. Havas előadásában: „Az élet lényege az okszerű anyag és célszerű szellem dualizmusa, de a lét magasabb foka a szellemiség s ennek irányítása alá kell helyezni az anyag tői vényét. Az egyetemes keresztény világnézet értelmében az emberek jogaikban és kötelességeikben egyenlők“, hstók előadásában'. „Minden emberben megvan az a veleszületett szükségszerű adottság, hogy valamely nemzethez tartozhasson. A konstruktív nacionalizmus a nemzetet az emberi élet szerves járulékának tartja“.