Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-12-01 / 10. szám - Teleszky Anna: Kodály jelentősége a magyar zenében

Teleszky Anna/Tanulmány

miéinek egy színeiben és formájában uj, — általános értékű művészetté való fejlesztését jelenti. Ezért Kodály érdeklődését nyugat felé fordítja, Berlinbe s Párisba megy. Németországban a minden idők egyik legtitokzatosabb erejű géniuszának Bachnak müveibe mélyed bele, — ezekbe a grandiózus költői tartalmú, utolér he tetten technikai struktúrájú csodákba. Párisban Debussyt, az intuíció lánglelkü mesterét tanulmányozza, ki a francia zenének rennaissance-át jelenti a gall szellemnek magasrendü megnyilvánulásában. Debussy lerázva magáról a germán zenei hegemóniát, magát büszkén «musicien frangais»-nek nevezi. Ez a hitvallása, mely áthatja teljes világnézetét, kifejezésmódját, szinérzékét, — szolgálhatott például Kodálynak hasonló teljesítményre, egy, a magyar zene fénykorának kezdetét jelentő erős nacionálizmustól fütött, modern művészet megteremtésére.

S már magába szívja Kodály ugyanebben az időben a nyugat zenei forradalmak feszültségével telt levegőjét, mely a francia impresszionista zene hegemóniájának idején dallamvilágának felfrissítésére keletázsiai zenekultúrák s .gyarmati vad népzenék után keresgél.

A teljesítmény, melyet Kodály ilyen nagyarányú fölkészültséggel kezdett és véghezvitt: fölmérhetetlen jelentőségű, ő az első, nagy européer művész, ki nem csak tárgyánál fogva magyar, hanem mert művészetének hangja, eredeti formálórendszere, lelkivilága a magyar talajban gyökerezik. Nála már túlsúlyba jut a nemzeti elem a külföldivel szemben. Kodály a néppel való közvetlen találkozás folytán, bepillantást nyert azok életmódjába, tradícióiba, lelkivilágába, hogy onnét az örök emberinek kimeríthetetlen forrását, a népművészeteit szívja magába.

Nagy kortársával, Bartókkal, kivel együtt tűzték ki az uj magyar zenei nyelv megteremtését, — egy utón haladva, — különböző eredményre jutottak. Bartókot általában az ős emberi hajlamok vezérlik, a démoni erők, a barbár és elementáris jelenségek alkotják lázas vízióinak megnyilatkozásait. ' Merész fantáziájú kompozícióiban a vad természeti erők kirobbanását, a vadon, a föld fiának ösztönéletét rögzíti meg keleti szinpompával, szintén a magyar népzene dübörgő ritmusaiban s páratlan gazdagságú melódiáit felhasználva.

Kodály is megszólaltatja az ősemberi indulatokat, _az ősi lélekmozgásokat, de nála organikus egységet jelent az élet, szerves beleilleszkedésével az egyes jelenségeknek. Nagy formákat építő művészete összeegyezteti az utóromantika eszközeit a klasszikus szellemmel s nála mindég az élet-hangulatoknak egységbe tömörült teljességét kell éreznünk és nem