Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-11-01 / 9. szám - Oláh György: A Kossuthok

Öldh’Győrgy: Á Kossuth ok

tréfálództak, a föld meg már sokkal termékenyebb volt, mint odafönn. A zempléni település előőrse nyilván egyik Kossuthleány volt, Kossuth Mária, akit 1712-ben mint egyik gazdag Révész feleségét Zemplénben találjuk.. E sógorság révén kerülhetett aztán le egy évtized múlva az a Kossuth László, aki 1723- ban kéri ki nemesi bizonyítványát Turócmegyéből azzal az indokolással, hogy Krucs'ay Zemplénben birtokos szabolcsi alispánnak akar kancellistája lenni. Hogy csakugyan az uj sógorság vonzotta ezt a fiatalembert ide, a messze Túróétól, az is mutatja, hogy a felesége is egy Révész-leány lett, Révész Erzsébet. És ugyancsak a gazdag rokonok hírére költözhetett le Zemplénbe az a Kossuth András is, akit 1744-ben még Túróéban, az 1754-55-ös nemesi öss~H ásnál mán a zlepnpléni nemesek közt találunk egy másik Kossuth Andrással, valószínűleg a fiával együtt.

Hogy az egészen Szegény, szinte tarisznyával érkező turóci nemesfiak hogyan emelkedtek aztán itt irnokságon, juratérián keresztül Zemplén egyik legtekintélyesebb, minden ágában ezerholdas családjává, azt csak az a nagy szeretet és barátság magyarázhatja meg, mellyel az egész régi Magyarország viseltetett a hegyvidék és minden ott élő rokonság iránt. Mert van valami jellemző abban a képben, melyet mindnyájan ott melengetünk gyermekemlékeink közt, mikor az ablakost vagy drótost anyánk az utcáról behívta a konyhába és aludttejjel, kenyérrel kínálta meg, mi pedig furcsa, idegen kiejtésű beszédjét úgy hallgattuk, mint valami régi barátéi.*

Mikor Kossuth Lajos apja, Kossuth László II. 'József koirában útra kerekedett Túróéból, hogy fölkeresse a hírből már annyira tisztelt zempléni rokonságot, lent Zemplénben a Kossuthok már magas megyei hivatalokat töltöttek be. Két Kossuth László is szerepelt a megyei életben, az egyik a magyar jesztrebi földbirtokos és sátoraljaújhelyi főszolgabíró, vette pártfogásába. turócmegyei druszáját, hiszen a szegény rokon támogatása akkor törvény volt, ö segítette be aztán Uj'helybe megyei iktatónak, s az ő támogatásával juthatott be az Andrássyakhoz jogtanácsosnak is.

Mikor tehát a század nagy szabadsághőse, Kossuth Lajos 1802-ben először látta meg a napvilágot Monokon, az ő családága már messze került a szlovákok földjétől és Túróétól. Maga Kossuth a hegyaljai szőlőhegyek alján, magyar vidéken élte le első éveit, a szlováksággal csak akkor került először érintkezésbe, amikor iskolák miatt Sátoraljaújhelyre költözött a családja. Ez az akkor kétezer lakosú mezővároska ott a kupálaku sátorhegyek lábánál érintkezési pontja volt, a szlovák é-