Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék

Darkó István: Utcákéit hajlék

egy kis cédulát küldött a nyomdából, de Csuday és még vagy, három iparosbarátja személyesen jöttek.

Az egyformán rövid látogatások folyamán, nemfontos beszélgetésekbe jól bepólyálva,, előbujt a főinditék is, hogy Bálint, ha csak lehet, ha csak módjában van, sőt «okvetlenül és minden körülmények között adja meg azt jaz egy, két,' három, vagy ötszáz koronát, amivel annakidején kisegitettékj.1 Bánóczy tanár ur indignálódva távozott:

— De kéhlek, hát beláthatod, hogy magam is hasonló nyomohuságok között tengetem az életemet. Nem kívánhatod, hogy a családom hovásáha-Bálint mondani akarta, hogy hát a gazdasági alapokkal mi lesz, de mindig elnyelte'. Csak az ügyvédjének mondta meg végül, hogy a magyarság összetartását illetően súlyos észn revételei vannak,. Az ügyvéd ugyanis komoran, hivatalosan a tudtára adta, hogy a kasszából hiányzik háromszáz korona s ez a hiány kimutathatóan a Bálint kezeléséből támadt;,

Bálint egy pillanatra felháborodott:

— Hát ezért nem fogtak a múltkor este velem kezet ? ! Kár volt Itt van a háromszáz korona.

Odaadta, kivágta a saját testéből a pénzt, a megmaradt ezer koronájából. <

A vaggonban is ágyban feküdt Bálint. Egyszer még itt is eszébe jutott az ügyvéd rettenetes vádja. Nem értette maigát, hogy inért nem tiltakozott ellene és mért nem (dobta ki azt az embert. Érthetetlen büszkeséggel vállalta a bűntettet; Egyszerre az irodavezető, a nyegle fiatalember sárgás, blazirt arca tűnt fel előtte, amint a telekkönyvvezető nevenapján átült a másik asztalhoz,. Mindent értett már Bálint.

Mindent értett, dg mégis nyugőiit volt- A gyerekek körülötte hemzsegtek, Manci megint az ágy szélén? ült és arról beszélt, hogy önállóan fogja vezetni a háztartást. Bálint a paplan alatt magához ölelte a korbácsot, amelyet most már mindig ott tartogatott.

Elszenderedett. A vonat kattogva vitte őket a zöld mezők között- A korbács kicsúszott a Bálint ágyából, a kis Pötty felvette s a vonat ajtaján kilobogtaLta. Egyszerre kiejtette a kezéből és Bálint felriadt.

— Kiesett a korbács, — mondotta Manci;. — Nr, megállunk1-.

A vonat lassított és megállóit'. Bálint nagyot kiáltott:

— Géza ! Géza 'fiam, "ha lehet, ugorj le és keresd meg.^ Gyorsan! Hozd fel. Kérdezd meg a kalauzt, hogy van-e rál idő ?... . . -— Nyílt pályán állunk, — mondotta Manci, — nem en-<