Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-10-01 / 8. szám - Darkó István: Utrakelt hajlék
Utrakelt hajlék I. Bálint családja mikroszkóp alatt. Karvaly Bálint nagyott ordított. — Csend! Aki ordít, nem kap húst! Egy pillanatig elégülten szemlélte az elcsendesült gyermekszemekből feléjereppenő megrettenést. Maga sem tudta, hogy most mi fog következni. Lehet, hogy még feljebb tornázna a hangját s versenyrékelve a sivatagok oroszlánjával, rettentő bömböléssel nekikugrik és szétcsap közöttük. Lehet emellett az is, hogy valami cseppecske kohold az orra alá lopózik, megrántja a dühre égnek szegzett bajszát, ettől megviszket az orraalja, megrándul elsőbben az orra, utána a2 arca, a szeme es a szive, nagyot kacag és a gyerekek is, biztos talajra találva, vele kacagnak. Ezúttal sem borult fel a föld az apjuk haragja alatt. Majd mindig ez az utóbbi történt. Csak most nem következett be a kétfajta lehető kimenelel közül az egyik sem!. Bálint meghajolva, két ísulyos ököllel nekivetette magát az asztalnak, amelyen még rezgett a sok pléhtányér és pakfon evőeszköz az előbbi csapástól. Vészesen meredt a sarokbahur zódó gyerekekre. Az asztal mellett ülő legnagyobb fiú ránézett az apjára s ia tekintete sok megszokással s egy kevés lenézéssel volt teli: Ugyan ne szinészkedjen apám. ’Mért adja a felnőttet ? Az apák közös tulajdonsága, hogy csak a hangjukon keresztül családfők s mennél jobban tudnak ordítani, annál inkább annak képzelik magukat. Üljön le és nyugodjék bele, hogy nem veszik komolyan!» Bálint ránézett a fiára és megint csapott egyet az asztalra, de az előbbi csapásnak alig felényi erejével. — Hát te tudsz tanulni ? Aki maturál., tud az így végezni valamit Hol a korbács ? ! Majd lesz itt csend mindjárt, az apátok istenit! Lukat nyesek a bőrötökbe és azon tőtöm a csendet belétek, gazbanda! Szíjat hasítok a hátatokból!,... — Sok lesz apa, — szólt közbe a szemüveges, ma'turáns fia. Ráhajolt a könyvére megszőkottságtól fegyelmezett fejjel. Az asztál mellett az apán és a fiun kívül még két lány ült. Egy nyiltarcu, ideges szépségekkel fején és egész testén gazdagon megáldott nagylány és egy tizenöt-tizenhat éves bakfis, sovány, sápadt Ez az utóbbi kézimunkázott, közelről nézte a munkáját és gőgös, lenéző pillantásokat vetett a
