Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-09-01 / 7. szám - Irodalmi szemlék - Pavel Ágoston: Jugoszláv irodalmi levél

Irodaim/ szemlék mazó öröm és a természettel való őszinte egybeolvadás mint­ha összhangba tudná hozni a nyugtalan emberi szívben Isten szándékait a teremtmény vágyakozásaival.» POSSONYI LÁSZLÓ III JUGOSZLÁV IRODALMI LEVÉL Jugoszláv irodalom ! Valljuk meg őszintén, hogy az utób­bi évtizedekben a kelleténél véznábban érdeklődtünk iránta. Tévedés volna azt hinni, hogy ennek a jelenségnek okai főleg a kölcsönös politikai bizalmatlanságban keresendők. Hisz ez esetben a cseh, a román, az orosz irodalomról is alig tudhat­nánk valamit. Azt meg még kevésbbé állithatnók, hogy ju­goszláv irodalom nincs, s igy nem is lehet róla beszélni, Mert van, sőt egyes jelenségeiben világirodalmi érdeklődésre és elismerésre is talált. A szlovén Canklar Iván regényeit pl. ma már eurppaszerte olvassák, sőt «HLapec Jernej» cimü regényének már verses átdolgozása is megjelent Stefanovic Ja­kab tollából, még pedig a mindenki nyelvén, eszperantóul (Servulrajto, 1933, Slavonskí Brod). Nem ismerjük egymást eléggé. Ez érdektelenségre,. hűvös nemtörődömségre, sőt fölényes, de oktalan lekicsinylésre vezet. Nálunk egykettőre Balkánt, ott leni pedig Ázsiát emlegetnek; S ez nem jól van úgy. Meg vagyok győződve, hogy a jóhisze­mű megismerés megbecsülést, s a megbecsülés legalább is ro­­konszenvet szülne. Vallásaink alapvetőtanainál fogva többre is volnánk kötelezve egymás iránt. Úgy látom, hogy szépirodalmi vonatkozásban egyelőre a mi érdeklődésünk lanyhább, mint déli szomszédainké. Hosszú évek óta éber figyelemmel kisérem a hazai és a szép szám­mal kezeimbe kerülő délszláv folyóiratokat, s bizony az igaz­ság az, hogy a délszláv lapokban többször találkozom ma­gyar, mint nálunk délszláv irodalmi események ismertetésé­vel. Fordítások már ritkábban adódnak, de ezen a téren is több történt otl, mint itt. A Toldi-trilogiának — mindenesetre már régebben — mesteri fordítását adta Zmíaj Jovan Jovanovic. Az utóbbi években főleg Ady Endre prózai írásaiból és ver­seiből jelent meg sok szerb nyelven Az ember tragédiájának pedig épen most jelenik meg immár második szerb fordítása,. A legutolsó hónapokban is olvastam néhány sikerült for­dítást : a Slovenec május 28-i számában Földy Mihály egy novelláját, az előkelő és nagymultú Ljubljánski Zyon (ljublja­nai harang) legutolsó (7-8.) füzetében pedig «íz madzarske li­­rike» (a magyar lírából) cim alatt 7 verset: négyet Adytól

Next

/
Thumbnails
Contents