Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-09-01 / 7. szám - Szombathy Viktor: Csók Velencében
Szombathy Viktor: Csók Velencében gazdag lehet? Persze, hiszen ki olvasná le az idegen utasokról a velencei bennszülöttek közül a háromhetes szabadságot, az Íróasztal porát ki látja, — «főnök ur, Olaszországba szeretnék menni az idén, ne tessék levonni a fizetésből...» ...sokszor nem vacsorázik az ember, hogy Svájcban, vagy Koperthágában, Bolognában, vagy a bécsi Schwarzenberg-kávéházban bővebb borravalót adhasson a pincérnek, másodikon utazhasson, a kalauz tiz centiméterrel mélyebben hajoljon meg előtte... vanity fair... persze, gazdag idegen vagyok, Pozsonyban adósságom van Tauszkynál és Pesten belemásztam tiz sorozat tudományos munkába, részletfizetésre. — Igen, otthon birtokaim vannak, a Kárpátok tövében, itt, Velencében is... (mit mondjak Velencéről, valamit, gyorsan, ami elhihető)... is kibéreltem jövő hétre egy kis palotát s állandóan bérelt motoroson járok. Hopp, ez rossz volt, a bérelt csónak, akkor el kell vinnem őt is, rájöhet, hogy hazugság. Most már mindegy. A lány közelebbsimult hozzá. Ahogy azonban, felgyulva, karját karjába akarta fűzni, ismét elhúzódott. Ügyes lány. Végigmentek a sétányon, betértek egy kis cukrászdába, később zenét hallgattak egy terraszon, aztán, lassankint álkor nyodni kezdett. A lány ijedten kelt föl és sietős lépésekkel indult útnak. — Várnak otthon, — mondta, — estjére fellépek egy magántársaságban. — Mit csináljak maga nélkül? Mondja, szépek a vizi szerenádok? A lány megrándult. — Nem... nem mindegyik. A Szent György templom elé ne menjen. Keressen távolabbit, ahol kevesebb a nyüzsgés. Visszakisérte a ház elé. Holnap? Igen, ugyanott, ugyanakkor. Édes... E pillanatban, ahogy a kezét fogta, közelebbhajolt hozzá, el akarta érni a száját az ajkával. Dzsulietta kicsit elrántotta a fejét, aztán szemét behunyva megállóit s halvány, pici csókot pattantott el ő is. Csók Velencében... Már el is tűnt a kapu alatt. Péter ajka égett, tűzelJCVidáman lépdelt hazafelé, már kitünően ismerte az utat, tévelygő idegeneknek ő magyarázott. Az estét nem lehet bírni egy hotel Jds halijában. Ásitozó portás, zsémbes tulajdonos, olajos vacsora. Nem jó. Olyan üres Velence Dzsulietta nélkül. Talán a szerenád... Nyüzsgött a Márkus-tér. A galambok aludni tértek, a zenekar most hangolta a szerszámokat. Leballagott a gondo-