Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-03-01 / 3. szám - Nyiresi-Tichy Kálmán: Magyar zátonyon

Tichy Kálmán: Magyar zátonyon Kitűnő tisztelettel maradván Rozsnyón, 1885. szept. 23-án Nagyméltóságodnak alázatos szolgája : Mikulik József h. ügyvéd, kir. közjegyzőhelyettes Nagyméltóságú Pauler Tivadar úr m. k. minister a magyar tudóstársaság alelnöke stb. ő excellentiájának Budapesten.“ Lassanként beérkeznek a válaszok is. Ipolyi Arnold Bars- Szent-Keresztvár látképével diszitett levélpapíron ir, 885. IX. 25. kelettel : „Tekintetes Ur ! Megtisztelve szives figyelme által fogadja köszönete­­met becses müve megküldéséért. Már is annyi szépet ol­vastam felőle, hogy elhatároztam volt megrendelését. Ismételt hálával vagyok lekötelezett kész szolgája : Ipolyi“. Fraknói Vilmos az Akadémia hivatalos levélpapírján ir, részletesebben foglalkozik a müvei s szerzőjével, levelében egyik bizonyságát adva annak, milyen pálya várt volna Mikulikra, ha kora sírba nem hanyatlik : „Igentisztelt Tekintetes ur! Sietek köszönetemet kifejezni azon megtisztelő szí­vességéért, melylyel nagy becsű munkájának egy díszes pél­dányával megajándékozni méltóztatott. Már futólagos átlapozása meggyőzött arról, hogy az elismerést, melylyel a hírlapi kritika fogadta, a szakszerű bírálat is készséggel szentesítheti. Tekintetes úr kiváló szerencsével oldotta meg nehéz föladatát : egy ekkorig egészen elhanyagolt tért vett mű­velés alá ; a forráskutatás sikereit az élvezetet nyújtó elő­adási forma előnyeivel párosította. Reméllem, hogy a pályán, melyre ily szerencsés au­­spiciumok között lépett föl, tovább fog haladni, történet­irodalmunkat az értékes müvek hosszú sorozatával gazdagítva. Fogadja egyébként Tekintetes ur szerencsekivánataim­­mal őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest 1885. október 2. Fraknói Vilmos“. Úttörő munkásságának hivatalos jellegű elismerését kapta e sorokban Mikulik, ugyanezt kapta pár nappal később Szilágyi szívélyes hangú levelében is, aki a kötet ismertetését is Ígéri a szaklapokban.

Next

/
Thumbnails
Contents