Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)
1933-03-01 / 3. szám - Nyiresi-Tichy Kálmán: Magyar zátonyon
Tichy Kálmán: Magyar zátonyon Kitűnő tisztelettel maradván Rozsnyón, 1885. szept. 23-án Nagyméltóságodnak alázatos szolgája : Mikulik József h. ügyvéd, kir. közjegyzőhelyettes Nagyméltóságú Pauler Tivadar úr m. k. minister a magyar tudóstársaság alelnöke stb. ő excellentiájának Budapesten.“ Lassanként beérkeznek a válaszok is. Ipolyi Arnold Bars- Szent-Keresztvár látképével diszitett levélpapíron ir, 885. IX. 25. kelettel : „Tekintetes Ur ! Megtisztelve szives figyelme által fogadja köszönetemet becses müve megküldéséért. Már is annyi szépet olvastam felőle, hogy elhatároztam volt megrendelését. Ismételt hálával vagyok lekötelezett kész szolgája : Ipolyi“. Fraknói Vilmos az Akadémia hivatalos levélpapírján ir, részletesebben foglalkozik a müvei s szerzőjével, levelében egyik bizonyságát adva annak, milyen pálya várt volna Mikulikra, ha kora sírba nem hanyatlik : „Igentisztelt Tekintetes ur! Sietek köszönetemet kifejezni azon megtisztelő szívességéért, melylyel nagy becsű munkájának egy díszes példányával megajándékozni méltóztatott. Már futólagos átlapozása meggyőzött arról, hogy az elismerést, melylyel a hírlapi kritika fogadta, a szakszerű bírálat is készséggel szentesítheti. Tekintetes úr kiváló szerencsével oldotta meg nehéz föladatát : egy ekkorig egészen elhanyagolt tért vett művelés alá ; a forráskutatás sikereit az élvezetet nyújtó előadási forma előnyeivel párosította. Reméllem, hogy a pályán, melyre ily szerencsés auspiciumok között lépett föl, tovább fog haladni, történetirodalmunkat az értékes müvek hosszú sorozatával gazdagítva. Fogadja egyébként Tekintetes ur szerencsekivánataimmal őszinte tiszteletem nyilvánítását. Budapest 1885. október 2. Fraknói Vilmos“. Úttörő munkásságának hivatalos jellegű elismerését kapta e sorokban Mikulik, ugyanezt kapta pár nappal később Szilágyi szívélyes hangú levelében is, aki a kötet ismertetését is Ígéri a szaklapokban.