Magyar Irás, 1933 (2. évfolyam, 3-10. szám)

1933-06-01 / 5-6. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai

Jamó József: Martinovits apót és kortórsai kötni, külön politikai alkotmánnyal bírni és egymásközt benső szövetségre lépni. Magyarország tehát szövetséges köz­társasággá (foederativa respublica) alakuljon, amelyben min­den nemzetiség saját nyelvével, szokásaival éljen és vallá­sát szabadon gyakorolja. A köztársaság boldogságához ele­gendő az, ha a nemzetek szövetséges viszonyban állanak egymáshoz.“ „— Miképen szervezendő a magyar köztársaság? „— Mivel Magyarország tartományainak lakossága ki­lenc millióra megy, elegendő, hogy az egyetemes gyűlésben (congresszus generális) 248 képviselője legyen, mely szám­nak a felét a nemesek, a másik felét a nem-nemesek vá­lasztják. „Minden tizennégy napra felváltva nemes és nem­nemes képviselő választassák meg elnökké.“ „ — A szövetkezett nemzetek tartományi gyűléseiken saját nyelvüket használják és a tartományi alkotmány ki­dolgozásában az ország alkotmányához alkalmazkodni köte­lesek; a vallás gyakorlásában, az érzések nyilvánításában és írásban teljes a szabadság; a kereskedelem korlátozatlan; az igazságszolgáltatás ingyenes; a katonaság igazán nemzeti; tudomány és művészet gondozásban részesülnek“. — Milyen lesz akülömbség nemes s nem-nemes között? — Csak a nemesek bírnak korlátlan tulajdonjoggal. A királyi városokban, melyek ezentúl nemzeti városoknak neveztessenek, a nem-nemesek is szerezhetnek ingatlan tulajdont; a falvakban és mezővárosokban lakó nem-neme­sek a nemesi birtoknak bérlői lesznek és a haszonbért szerződésük értelmében készpénzzel, termesztvényekkel vagy munkával (robot) szolgáltatják.“ „— Azonban ezen reformációhoz szükséges pénz­alapnak híjával van Magyarország? — Magyarország a haszontalan királyi méltóság el­törlésével rendelkezni fog a kamarai-, korona-, és nádori uradalmakkal, a bányákkal, a só-, vám-, sorsjáték- és har­­mincad-jövedelmekkel. Ezekből és a papi javakból évi negyvenmillió jövedelemre számíthat.“ „— Joga van-e a nemzetnek lelki célokra rendelt javakat profán célokra fordítani? — E javak tulajdonjogát a nemzet mindig fönntar­totta magának, csak a haszonélvezetet engedte át a király közvetítése mellett, a főpapoknak. Egyébiránt a szegénysé­get enyhíteni, a szűkölködő lelkészeket segíteni, a koldu­lást megszüntetni, inkább tekinthető lelki célnak, mint a jövedelmeket lakmározásra, fényűzésre, ágyasok és más rom­lott népség gazdagítására fordítani.“

Next

/
Thumbnails
Contents