Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-12-01 / 10. szám - Darkó István: Égő csipkebokor

barkó István: É#ő csipkebokor

nadrágos francia divatú uriruhára vett mértéket róla.

— Igazított ruha lesz, — mondta Gyuri, — de most gyorsan kell az nekem. Mert látom, hogy maga inkább ruhakereskedő, mint szabó.—

Uraságod eltalálta, — hajlongott a kereskedő és odatévedt a Gyuri sarokbanálló csizmáira a szeme — de biztosilliatom uraságodat, hogy a mi átszabásunk kiad egy teljes munkát.

Most ezt az új ruháját vette magára. A főorvos szép fekete cipőjét húzta a lábára. A feliérszakállú maga hozta be papírban a cipőt, mint egy csinytevő gyerek, nehogy megtudja valaki,

— Értem Gyuri, értem, — bólongott Gyuri lázas magyarázására. már szaladok is, hozok is egy cipőt a magaméból. Senki sem fogja megtudni, attól ne féljen. Mert jegyezze meg magánál;, konokfej ú, hogy az igazi úriemberre három megszégyenítő dolog van: ha a pénz- és nőügyeit nem tudja rendben tartani, ha egy jólöltözött, csinos szobalány nyit valahol ajtót neki, s ő kezétcsókolommal köszön s harmadszor, ha hosszú alsónadrágot, vagy más valakitől levetett ruhadarabot. visel és megtudják róla... A cipőmet azonban bátran elfogadhatja. Nem hordtam. Úgy tapasztaltam, hogy a balbütykömet nyomja kicsit. Kapóra jön nekem a dolog, adás-vételi szerződésről van tehát szó és még azt sem mondhatom, hogy olcsóbban fogom számítani magának, mint amennyibe nekem került.

így finom átteremtődve elsétált Gyurink az olvasóterembe. A világoshajú, kövérkés szőke lány, akivel már néhányszor játszó szembeszédet folytatott, most egy nagy idegen ujságpapiros mögül kitekintett rá. Kikerekedett a szeme és unottan olvasott tovább. Gyuri titokban belenézett a tükörbe és óvatosan, nehogy észre vegyék, meghúzta körben a kabátját. Valami talán nincs rendben az öltözékén?!A

kis szőke kövér nem is nézett fel többet. Gyuri úgy motozott az újságok között, mint akinek nincs étvágya egyre se. Odaköszönt az ügyvédnőnek, a Tarajkáról ismerte ezt a beesett szemű, pirosrózsás arcú sápadt asszonyt. Jónapot, mondta az ügyvédnő, megnézte Gyuri ruháját, és kedvetlen homloka eltűnt egy képeslap mögött.

Innen a miniszterhez ment Gyuri.

Sokat beszélgetett vele.

A miniszter hangja a Sajó csendes csobogásához hasonlított. Csak akkor kattant úgy, mint otthon a fűzek alatt a Bakos malma, amikor kérdezett valamit.

Este az urakkal a különteremben kártyázott Gyuri. A rossz lapok hozzá tolongtak, fakó mosollyal vigyoroglak rá és magukkal vitték a nála lévő pénz nagyobb felét.

Két nap múlva pénzről beszélgetett a miniszter titkárjával.