Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-12-01 / 10. szám - Zapf László: Irodalmi arcképek (Szabó Dezső)
Irodalmi arcképek Dezső a kormányzat állásfoglalását az egységes párt szónokának szavaiban a következőképen formulázza: «Mi lenne az egész gazdasági élettel, mi lenne szociális berendezkedésünkkel, mi lenne az államrenddel s mind azzal, ami ma biztosítéka a nehéz sorsba jutott hazának, ha a magyar temetők a maguk kedvük kényére megmozdulhatnának.» Ámde a fellámadottak is különösen viselkednek, nem merik megtámadni az élőket, akik anyagi előnyeiket féltik tőlük, mert köztük varrnak testvéreik s azok, kiket emberileg szeretnek. Az élők azzal akarják őket a sírba visszaijeszteni, hogy beválasztják őket a Petőfi Társaságba,vagy, hogy Herczeg Ferenc «Hid» c. darabját játszák el nekik. Azt hiresztelik róluk, hogy Sztálin bérencei. Igazán szabódezsőí és a népi természet naivitásából van véve a megoldás : a feltámadott parasztok önként mennek vissza a sírba, mert szeretik az élő testvéreiket, akik elfoglalták birtokaikat. Annak a történelmi koncessziónak a bukására vet itt Szabó Dezső pillanatra kicsiholt zseniális fényt, melyre egész életét beállította. Viszont egyéni zsenitragédiáját látjuk «Szent Boldogkőváralján» c. másik novellájában. Amint Kulki Mátyás lemond egyéni életéről, lemond a szerelem nyugodt boldogsága ról és aszkelizmusában falujáért áldozza fel magát, úgy Szabó Dezső is egy meleg emberi életet hagyott ott, hogy rettentő életvággyal terhelt individualizmusát, érzéki életét a magyar dolgozók sorsába hagyja felszívódni. Ebből a szemszögből sokat le. hot beszélni Szabó Dezső többi müveiről is és talán a modern müvészetteóriák és főleg a modern pszihologia segítségével rá lehelne mutatni Szabó Dezső zseniálitásának a titkára is. Itt elég annyit megjegyeznünk, hogy Szabó Dezső önfeláldozása még sem volt olyan hasztalan mint Kulki Mátyásé, mert müvei azegyik legnagyobb magyar irodalmi fenomén testamentumai és a szellemi és fizikai magyar dolgozók tragédiáját örökítik meg. A túlzásaiban is egyszerű és zseniális novella Szabó Dezső jelenlegi számkivetettségének szüleménye. Befejezésül meg kellene említenünk, hogy Szabó Dezsőt (Magyarország egyik legnagyobb zsenijét!) jelenleg az éhhalál fenyegeti. A magyar társadalom kivetette magából. De sorsában benne van zseniálitásának lényege: csak a magyar élet nyers visszhangja tud lenni, nem tud eszmei, vagy intellektuell problé mákról regényeket írni. Ezért Szabó Dezső a magyar Tolsztoj, de azzal a külömbséggel, hogy Tolsztoj legalább regényein kívül talált intellektuell menekülést. Szabó Dezső ma ezt sem találhat. ZAPF LÁSZLÓ
