Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-12-01 / 10. szám - Győry Dezső: Simándy Pál: Az elsikkadt hegyibeszéd

Győry Dezső: Simándy Pál könyve iizmus és a materialista világszemlélet táborából is. Ezzel szá­molnia kellett Simándynak s jaj neki, ha nem tette. Akikben tehát a szellem embereinek földi sorsa iránt is van érzés és szeretet, megborzongunk: Isten megint kiválasztott egy viselős magyar lelket örök önégetésre, szenvedésre, nyo­morúságra — üdvösségre.4. S ez az isteni borzongás nem hagy el. Mert égessék el, avagy dicsérjék ezeket az igéket, min­denképen tény, hogy a magyar szellemnek európai relációkban is jelentős egyik érdekes és rendkívüli megnyilatkozása jelenik meg előttünk: magyar vallásos talentum, ami ritkaság s az ab­szolút ethika hirdetője, ami meg európai ritkaság. Ki hát ez az ember?Egy évtizedet töltött közöttünk, kisebbségi magyarok kö­zött, itt Szlovenszkón. Törékeny testét itt hordta előttünk. Sze­génységben, sokszor apostoli nyomorban. Segíteni nem hagyott magán. A realitás ötletei lehulltak róla. Ellenségei és barátai támadtak. Nem voltunk vele egészen tisztában, miféle szerzet, micsoda fából faragták. És most a barátok közt nagyobb az el­képedés.Én, aki közel álltam hozzá, sokszor éreztem, hogy ez az ember valami egészen más dimenziókban érez és gondolkozik, valami fétisé van, ami lelki erőt ad neki. Most én is borzon­­gok és úgy érzem, nekem kell megmondanom, hogy — mi sem ismertük őt, az ő barátai. Azért volt annyi érthetetlenségben, annyi megnemértésben, bántalomban és — sajnálnivaló — ta­nácsban része. Furcsa lemondásait gyávaságnak, önzetlen gesz­tusait élhetetlenségnek, önfeláldozó cselekedeteit gyengeségnek véltük, bizony, de mennyiszer. S érthetetlen volt, hogy szilaj s fiatalosan pogány zseniskedéseink idején (tán egy egész gene­rációnak itten) csak egyetlen ember, ő volt mosolygó, biztató megértője, — ő, akinek nem hittük el, hogy „hát akkor“ hogyan lehet ilyen erkölcsi ideálja: az önfeláldozásé? s nem tudtuk annak idején, mit kezdjünk elejtett szavaival: abszolút ethika, erkölcsi zseni: a szent... rendeltetést teljesíteni. Valami ilyes­félét mondhattunk rá: „papos beszéd“. (Igaz, ebben a könyvben is sok a theológiai terminusz, de ez ne zavarjon.) Ez a könyv kellett ahhoz, hogy meglássuk egészében s felfedezzük őt magunknak visszafelé is. Ezt hordta másfélévtizede, célzásokat tett rá, de nem mutatta meg kéziratait nekünk se. Ilyen könyv megmagyarázza a kettősségeket, s minden homá­lyos élhetetlenségéről fellebbenti a fátylat: ez ethikai idealizmus időtlen csúcsa felé tört ez az ember s csak egy parancsot is­mar; kiválasztottságérzetének rendelését Jézusimód betölteni s

Next

/
Thumbnails
Contents