Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-12-01 / 10. szám - Kemény Gábor: Ady Endre Csucsán

Ady Endre Csúcsán

(Emlékezés 1917 nyarára)

Ibam forte via sacra... A szünidei pihenés vágya vonzott Csúcsára 1917 nyarán... A magányos utak mindég szentek és titokzatosak, ha a magunkbaszálláslioz vezetnek. Hát még a csúcsai szent utak... Ibam forte via sacra. Nem is akartam én ott emberekkel találkozni, csak az emberektől megpihenni akartam... Csak akkor mentem emberek közé, mikor az emberektől megpihenni akartam, mikor a vasúti vendéglőbe tértem, s közömbösen leültem egy magányos asztalhoz... Juliska néni, a vasúti vendéglős ilyen egy magányos asztalhoz irányította egy derűs alkonyaién egyik törzsvendégét, hogy nekem bemutassa. A törzsvendég Ady Endre volt. Emlékezett rá, hogy dolgoztam Lajos (Ady Lajos) lapjában, a Tanáregyesületi Közlönyben és egy pillanat alatt meghitt barátokként ittunk, beszélgettünk vagy hallgattunk együtt... Juliska néni figyelmeztette Adyt, hogy Bertuka jön «érte» s erre ő engedelmes, jó fiú módjára abbahagyta az iddogálást s tőlem búcsúi véve, felesége elé sietett... Mily különös Ady Endrének, az új erkölcsök hirdetőjének,házassága! Mily különös, hogyan illeszkedik a polgári viszonyok közé ez az emberfeletti ember. Mily különös, szinte tudatos rendelése a sorsnak, hogy Boncza Bertukát, a vadregényes Csúcsa szülöttjét, az ancien régime elkényeztetett gyermekét ,svájci zárdájában valahogy utolérik és megfogják az uj hajón evező, uj dalokat daloló, sokaktól átkozott és sokaktól áldott poéta hangjai. Bertuka atyja valamikor — menyasszonya szeszélyes ötletére — sziklás, majdnem hozzáfér he tétlenül meredek hegyen, nehány hónap alatt építette fel a regényes Boncza-kastélyt. Legendás idők tejbe-vajba fürdetett leánya volt Bertuka. És évről-évre keresztülment a regényes vidéken egy dióbarna szemű, dús hajfürtű poéta, aki — bár maga is legendás alak — nem akar a szürkék hegedőse lenni, hadat üzen a múltnak, a legendáknak, lángba akarja borítani az ódon, vad vármegyeházal s a legendás idők lantosainak nemes hevületével hirdeti az uj szenteket, uj magyar igéket. És a legendás múlt tündérleánya meglátja és megszereti a Holnap hősét. Vonzzák egymást az ellentétek, a ma és tegnap találkoznak néha és Ady Endre is találkozott Boncza Bertukával. Gyönyörű, poétikus, szimbolikus és sorsdöntő volt ez a találkozás. És igazi mese-házasság követte, olyan házasság, melyet kél örök, naiv [gyermek köthet csak. Bandiban és Bertukában. amint a «gyermekek» egymást becézték, a realitásnak semmi nyoma. Mindketten bizonyos naiv elámulással néznek szembe az élettel s annak esetleges kedvezéseit oly kedves csecsebecsék