Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-11-01 / 9. szám - Kritika - Gömöry János: Rácz Lajos: Comenius Sárospatakon

közeg. A vezető állásokat politikai és nem kulturérdemek szerint ad­ják. A magyar tanítóságnak arra kell törekednie, hogy a magyar iskolák ügyeit el nem szabotáló magyar kulturemberek kerüljenek a taní­tóság élére, akiknek nemcsak jo­guk, de kötelességük is lesz a ma­gyarság kultúráját hivatalból előbb-Arőnifet re vinni. A kultúrát hirdető M. I. eminens kötelességének tartsa, hogy a tanítóság, s általuk a jövendő magyar kisebbségi nemzedék egész életét figyelemmel és szeretettel kisérje. Ebben a munkájában azon­ban csak az egységes és pártpoli­tikai szempontokból független ma­gyar tanítóság ereje és segítsége támogathatja. (—5.) KRITIKA A sárospataki ref. Kollégium a múlt évben ünnepelte fennállá­sának négyszázéves évfordulóját. Igazi országos kulturünnep volt ez Magyarországon, amelyen az államfő, a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, sőt a külföldi protestáns országok képviselői is megjelentek. Kétséget nem szenved: erre az ünneplésre a sárospataki főiskola fé­nyes múltjánál fogva reá is szolgált. A jubileumi év alkalmából jelent meg Rácz Lajos értékes munkája : Comenius Sárospatakon. Comeniust I. Rákóczy György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna és fia, a nagyműveltségü Zsigmond herceg hívta meg a sárospataki iskola újjászervezésére. Comenius a meghívásnak engedett s így hát a világ­hírű pedagógus 1650 október 28-tól 1654 junius elejéig Patakon mű­ködött. Erről a működéséről számol be Rácz Lajos művében. Elöljáró­ban szól Komenszkyről, élete folyásáról 1650-ig, majd Patakra való meghivatásáról. Hogy hogyan élt, mivel foglalkozott a tudós férfiú Pa­takon, ezt Rácz Lajos művének VI—XIII. fejezeteiben (65—242 h.) beszéli el. Kulturhistóriai szempontból megbecsülhetetlen anyagot gyűjt itt egybe. Nemcsak jól ismeri a Komenszkyre vonatkozó gazdag irodal­mat, de maga is uj adatokat nyújt és használ fel; emellett sok téves nézetet helyesbit. Rácz Lajos munkája értékes dokumentum Lorántffy Zsuzsanna és Zsigmond herceg pataki udvarának előkelő, európai nívón álló szellemi légköréről. Comenius 1650 május havában fordult meg először Sáros­patakon. Nagy tisztelettel fogadták. A fejedelemasszonynál való tisztel­gése után az első napot Zsigmond herceggel töltötte, majd a fejedelmi családdal nyolc napi kirándulást tett. Comenius Sárospatakon. Irta : Rácz Lajos. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása.

Next

/
Thumbnails
Contents