Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-11-01 / 9. szám - Krónika - z. l.: Kisebbségi kulturpolitika
Krónika Bár éppen ez volt az egyenes ok, amiért elsősorban a fiatalság uj utakat kezdett keresni a gombaszögi táborban és egyebütt. Azáltal, hogy a kisebbségi irodalmat körülbelül arra a nívóra akarták visszaszorítani, melyen a párisi törvényszék 1857-ben volt, mikor a Madame Bovary egyes részeit indexre tette, az irodalmárok berkeiben is meghasonlások keletkeztek. Ezek az első megmozdulások vezettek az első Szentiváni Kúria összehívásához, melynek annak idején az akkor egyetlen haladó szellemű diákmozgalom, a Sarló is elfogadta meghívását és nagy dolgokat várt tőle: legalább a kultúra szabadságát, hogy a nagy koncepciójú társadalmi újjáépítésnek szabadabb tér jusson. Ez az első Szentiváni Kúria, sőt a második is, mely ennek a folytatása volt, nem hozhatott kezdetben jelentős eredményeket. A soká vajúdó Uj Munka kiadásának kísérlete is megbukott. Az is igaz, hogy a bukás nem tisztán anyagi kérdéseken mullott! A baj ott volt, hogy az indíték az intellektuellek részéről első sorban intellektuális szükséglet, helyesebben: tapogatózás volt. A magyarság széles tömegeire szánt program nem volt megfogalmazva. Csak bőjelentésű szavak és mindenesetre valamilyen egyetemes magyarságnak az akarata. Végül az Uj Munka egyetlen számának vezércikke megmutatta, hogy ez semmi egyébb, mint a nyugati liberális élet- és kultura-csömör, me’y még ma is a világháború vízióin rágódik. A Sarló ekkor már a Szovjetből szívta erejét, mások is az Uj Munka ellen fordullak és iy egyszerre minden halomra dőlt. A magyar kisebbség továbbra is a régi kezekben maradt, sőt hirtelen őszinteséggel a kommu ís a akció is munká1 aál'o t,meya risebb.égi magyarság nai oaké.i.i é e szüksé le e e et. elnéz, egészen romantikus módon egyszerre afegesz világot akarja megváltani, úgyhogy a saját háza tájára vigyázni nem jut ideje. Ma már a csehszlovákiai magyarságról is elmondhatjuk azt, amit Féja Géza, a Márciusi Fiatalok vezetője a magyarországiról mondott: «A magyar fiatalság két beteg szélsőség rabja». Csakhogy nálunk a helyzet komplikálódik egy uj részletmegoldás propagálásával, amely megint csak a kisebbségi magyarságnak felekezeti megoszlására vezet. Ilyen viszonyok között indult meg ez év elején egv uj mozgalom: a Magyar Munkaközösség, melyet már a Magyar írás ifjúsági hinterlandjának neveztek és melynek néhány vezetője részt vett a harmadik Szentiváni Kúrián. Az idei Szentiváni Kúriát sok helyütt támadták. Néhány dolgot le kell szögeznünk. Nevetséges azt állítani, hogy minden olyan kulturélet mesterséges, értéktelen, vagy következésképen polgári is, melyet gazdasági eszközökkel, mozgalmi utón támasztanak alá. Hangsúlyoztuk a kultur- és gazdasági politika szoros egymásrautaltságát. Vagy említsük meg, hogy egy pozsonyi sarlós szlovenszkói kőrútján nagy pénzeket költött
