Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-11-01 / 9. szám - Győry Dezső: L'art Pour Le Charron - Vers a kádárról. Rozsdás lett a búza…
Győry Dezső: Két vers Még dolgozott. A mobavert deszka már csillogott, akár öreg szeme, miben most élet lobogott, vette, forgatta, furcsa kis s nagy vassal ment neki, fújta, csicsijta... Éreztem, bogy ki nem eresztheti, ki nem adhatja könnyen ezt: tulajdon gyermekét, két hete ezt az első munkát, a dolgot, életét! — Megilletődve, álmélkodva, soká hallgattam ott, aztán... kocsmába kellett hivnom, pénzt — el nem fogadott. Ott mondta: úgy örült neki, hogy valamit csinált, hogy azért nem fogadna el a földön semmi árt, — meg hogy: családja? jó család, testvére pap, — vagy én nem is tudom már mit beszélt új rumgőz tengerén, — meg hogy: az urak? látja ő, az is mind tönkre jut, s a szegény? kommunista mind, de az is tönkre jut, ami mindenen segíthetne, az nem a hatalom... ... Nőtt, nőtt a kádár-szó, felül, a kocsmaasztalon. Úgy ültem ott, mint a lator a Kin-fa oldalán, velem volt minden k a p u t o s ezen a golgotán, odarendelt minden tanult embert, kit ismerek némán lázadó Istenem: a lelkiismeret. * Részeg este lett. Tétován botorkáltunk haza, nem trappban, de oly feketén mint a jegyző lova, s jobb lelkem most is felkiált ha visszarévedez: „A Te bűnöd ez, kaputos, rajtad is múlik ez! Addig nem lesz rend, mig a jog kétfélén méretik, — Élő, te Lélek, Értelem, s mind, kik segíthetik! S aki a Szellem embere s nem jön segíteni: azt ilyen kádár-szenvedésre föl kell feszíteni. ROZSDÁS LETT A BÚZA . . . (1932 julius) Lausanne is szét ment, naftalinba frakkok! (hát a munkátlant, mi várja? — barakkok?) Berlinben láz van, harci diktatúra! (kilátás egy új világháborúra?) Moszkvából árám-parancsolt szövetség! (kerszoc^ és bolsi ? komoly vagy nevetség?)
