Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-11-01 / 9. szám - A Magyar Irás képkiállításai

A Magyar írás képkiállitásai A Csehszlovákiában élő magyarság kultúrájának egyik legelhanyagoltabb része kisebbségi képzőművésze­tünk. A gazdasági bajok özönében, fejük felett átcsapó hullámok alatt fuldokolva vergődik közöttünk vagy két­tucat ember, a művészet hivatott képviselői, az emberi tartalom, az örök szépség és a tragikus magyar arc fel­mutatói. AUg tudja valaki, hogy heroikus küzdelmük során már kitermelték magukból Szlovenszkó sajá­tos, külön szinű és egyéni értékű képzőművészeté­nek kezdeti eredményeit. A művészet eme hőseiről megfeledkezni, őket kilátástalan, reménytelen sorsukra hagyni, bevallása volna annak, hogy a csehszlovákiai magyarság eltévedt uj élete útvesztőiben, feladta a küz­delmet a jobb sorsért és legjobb szellemeit, vezető fák­lyáit önmaga Ítélte kioltásra ! Ennek nem szabad bekövetkeznie! Ezt nem sza­bad megengednünk! A Magyar írás az irodalom, művészet, kritika területein szent harcba kezd a közöny, az önzés, a kíméletlen lélektiprás, a mammuttá nőtt anyagiasság és a magyar lelkek demoralizálódása ellen. Ebbe a bátor, lelkesült, fiatal rohamba a toll em­berei fegyvertársakul hívták maguk mellé az ecset, a véső művészeit is ! A Magyar írás állandó képtárat rendez be a csehszlovákiai magyar művészek képeiből Kassán s aztán igyekezni fog ezt a gyűjteményt a városok kö­zönségével mindenhol megismertetni. így kívánjuk felhívni mindenki figyelmét megmen­tendő, további fejlődésekre erősítendő képzőművész­értékeinkre. Nagyszabású akciónk eseményeiről állandóan tá­jékoztatni fogjuk olvasóközönségünket. Kassa, 1932. november hó. • \ A Magyar írás szerkesztősége^

Next

/
Thumbnails
Contents