Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-10-01 / 8. szám - Darkó István: Égő csipkebokor

1)ARKA) ISTVÁN:

Égő csipkebokor

Regény (8)

XIV.

Akkora kocsmateremben volt a bál, mint három jókora csűr együtt. Az egyik oldalában fakorláttal szegett emelvényen rezesbanda játszott. Tarka népség zsúfolódott a kocsmában. Kecskelábu hosszú asztaloknál mélyráncu öreg arcok, pipázó férfiak és sötétkékre festett fényes kendőjű öregasszonyok ültek. Előttük apró hasú, hosszú vékony nyakú pálinkásüvegek, sós és paprikás üvegtálacska, kötényükből, az ölükből keménymaggal megszórt barna rozsbodakot tördeltek, sót és paprikát hintettek rá, morzsoló fogakkal, szótlanul falatozlak. A férfiak sűrűn emelgették a lámpaüvegjéhez hasonló pálinkás üveget behorpadt szájukhoz.

A famennyezel kék, fehér és piros papirszallagokból álló diszei alatt, a tisztás középen tarkaruhás fiatalok láncollak. Sürii tömegük szemnekszép, szivnekvidám színes csoportot alkotott. A legények tarkamellü ingekben, a lányok hímzett vállu, nagy kerek gömbre keményített rövid ujjú, színesen virító ruhában, feszes színes mellénykékben, repülő sokszínű szallagokkal, virító széles szoknyácskában, csizmában topogtak a középen. A sűrű füst áttörte a sokféle szin, a kék, sárga, piros, fehér halárait. A padló orrbamászó vékony pora is gyarapította a kábító kocsmaködöt. Ezen keresztül hervadó őszi kert fakult virágcsokrának látszott a középen táncoló fiatalság.

Közelebbről kelleti megnézni őket. Bizony fiatalok voltak, nem hervadás, de tavaszi virulás fiataljai. Az otromba öregek asztalok fölött bóbiskoló gyűrűjében, az Amerikátjárt angolos arcú vének részeges egykedvűségének közepében virágzó bokréta volt a fiatal táncolok csapatja.

Éppen úgy lejtették, mintha játszanának. Körbe fogóztak, egy lány, s egy legény, átölelték egymás vállát, elengedték, ütemesen tapsoltak a zenére, a kör közepébe perdült legény táncára. Sebesen forgott ez, feje fölé emelt kézzel pattintott egyik lábára hirtelen leült, a másikat egyenesre kirúgta maga elé. Anélkül, hogy felegyenesedett volna, hirtelen megcserélte a lábait, most arra ült rá, amelyet kinyújtva tartott. Maga alól ördögi ügyességgel kapta elő s nyújtotta egyenest előre azt, amelyiken eddig ült. így váltakoztatta sebesen. Melléje odapenderüll egy másik, egy harmadik legény, sorba mind a többi is. A padló szintje fölött egymásmellett járták e^t az