Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-10-01 / 8. szám - Krammer Jenő: A középiskolások lelki helyzete
Krammer Jenő : Ä középiskolások lelki helyzete napjainkban a szekszuális kérdést teljesen előtérbe tolta, sőt sok esetben egyeduralkodóvá tette és mindazokat kispolgároknak, elavult, álszent embereknek bélyegezte, akik nem a szabad kiélés mellett foglaltak állást. Az orosz példa, a szovjetifjuság fejlődése is legbeszédesebb bizonyítéka annak, amit Lenin olyan szépen fejezett ki, mikor a szekszuális kérdésről nyilatkozott: féktelenség, testi energiák felelőtlen elpocsékolása, fegyelmezetlenség egy széteső, züllő társadalom jelenségei, az építő ember minden téren, így a szekszuális téren is mély felelősségérzettel vállalja kötelességeit, fegyelmezi erőit. És itt a megoldás nyitja a nevelés szempontjából is. Nincs külön szekszuális nevelés. A nemi ösztön beállítása az életépités, a jellemkialakitás kereteibe — csak egy tényezője az egész ember kialakításának, nem külön, önálló értékű megoldást követel. Mivel pedig a nevelés embernevelés, tehát öntudatos cselekvő egyéniség kialakulásának, elhelyezkedés mek, a munka folyamatába való bekapcsolódásának irányítása, a szekszuális téren sem tehet egyebet a nevelő, mint más területen: felelősségérzetet ébreszt, azaz átérzését annak, hogy mindaz, amit magamnak, vagy másnak teszek, építhet, rombolhat bennem, másban, vagy a társadalomban és én azért felelős vagvok. Abban a pillanatban, amikor más életébe belenyúlok, felelős vagyok azért a hatásért, amit szereplésem benne kiválthat (itt nincs különbség lelki, vagy testi kapocs között). Mély felelősségérzettel felvértezett embereket nem kell aztán féltenünk — így tehát a szekszuális nevelés tulajdonképen egybeesik, bennefoglaltatik az embernevelésben. Ehhez persze az kellene, hogy az embernevelés egységesen, céltudatosan történjék, amit a mai iskolai helyzet, a jelenlegi társadalom és az a sok ellentétes hatás, amely a gyermekeket éri, igen megnehezít. így itt kaotikus helyzetkép tárul elénk és fájdalmasan kell szemlélnünk: mennyit vergődnek emiatt serdülő ifjúságunknak gyakran a legjobbjai. A serdülőkor e két időtlen mozzanata mellett középiskolás ifjúságunk életében számolnunk kell olyan hatásokkal, amelyeket a mai kor gyakorol rá. Korunk katasztrofális időszak: világválság kora, ennek természetesen mérhetetlen befolyással kell lenni fiatalságunk lelki kialakulására. A középiskolás serdülők a jövőbe néznek, kezdenek már tervezgetni, egyéni hajlamaiknak, kedvenc foglalkozási körüknek megfelelően próbálják elképzelni maguknak jövő helyzetüket, szerepüket, sikereiket. Ezt az álmatag tervkovácsolást ridegen megakasztja a való helyzet: hosszú évtizedig nem lesz szükség ebben, vagy abban a foglalkozási ágban új emberekre, apák, fiúk, rokonok, ismerősök: derék, becsületes munkások, elvesztették állásukat I Mialatt komolyan folyik a tanulás komoly elzárkózottságban, az élet felé emelkedett osztályteremben, lentről felhallatszik a munkanélküliek éhségtüntetése : munkát, kenyeret! Eléggé figyelembe vesszük-e azt, milyen nyomot hagy mindez a serdülő lélekben, milyen hatással van rá, mit vált ki benne ? Töprengést vált ki a társadalom fölött, szociális érdeklődést. Azt
