Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-10-01 / 8. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai
Jarnó József: Martinovits apát és kortársai felelni. Szerinte a paraszt itt csak utánozza a megyét, — programja ugyanaz, csak a visszájáról. «A nemes megye» — Írja — »megsemmisíti II. József rendelkezéseit; a paraszt meg akarja azokat örökíteni. A nemes kétségbe vonja II. Leopold örökösödési jogát, a pór élteti eleve is Péter Leopoldot. A megye mindenhatóvá akarja tenni magát; az alattvaló egészen meg akarja semmisíteni.» Ez az érvelés minden forradalmi megmozdulásra ráillik, illetve, megmutatja ezeknek lényegét: az elnyomott osztály mindig tökéletes ellentétét akarja annak, amit az uralkodó osztály akar, — ez az osztályharc lényege. Egy kicsit furcsa hát a megállapitás, hogy «a paraszt utánozza csak a megyét»... De ezen túl is érdekes elemezni egy kissé ezt a paraszt-dekrétumot, mint a XVIII. századvég történetének osztályharcos dokumentumát. Mindenekelőtt érdekes rámutatni arra, hogy a dekrétum irói tisztán látták a helyzetet. Látták azt, hogy a józsefi reformok ellen megindított nemesi hadjárat nem «alkotmányos állásfoglalás», hanem tudatos védelmezése a születési előjogokra alapozott osztályuralomnak. A paraszt nem hiszi el, hogy az urak azért vannak II. József reformjai ellen, mert ezek országgyűlés megkérdezése, jóváhagyása nélkül, tehát alkotmányellenes módon léptek életbe, de tudja, hogy a nemesi ellenállás igenis a reformok belső tartalma ellen emeli fel szavát, — bármennyire is ennek ellenkezőjét hirdették is a nemesi ideológia szószólói II. József életében. A dekrétum másik érdekessége, hogy irói milyen tisztán látták a feudális társadalmi berendezkedés és a XVIII. század végének tényleges társadalmi rendje közötti belső ellentmondást. A feudális társadalmi berendezkedés alapjait kétségtelenül ott kell keresnünk, amikor a letelepedett földművelő nép meg akarta védelmezni földjét a még nomád néptörzsek ellen. Ekkor teremtődött meg a katonák rendje, illetve ekkor tagozódott a társadalom két részre: termelőkre és védelmezőkre. Ezekből a védelmezőkből, akiket a termelők a maguk munkájával tartottak el, fejlődött ki később a nemesség. Ennek az őstörténelmi társadalmi alakulásnak a nyomait találjuk meg a magyar történelemben is, amikor törvényeink az osztálytagozódást jogilag úgy magyarázzák, hogy a nemes ur nem adózik, — az ő adója az ország védelmében ontott vér. A XVIII. század vegén, Magyarországon, még uralkodik a jogrend, amelyik a termelés és védelem megosztásának elvén alapszik: a paraszt adózik, a nemesség katonáskodik, illetve védi a parasztot. A tényleges valóság azonban már az, hogy csakugyan csak a paraszt fizet adót, de már az ország védelmét is neki kell ellátnia. Elvben még fennáll a nemesi bandé
