Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-10-01 / 8. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai

Jarnó József; Martinovics apát és kortársai kocsis, béres, drabant, sat. egy hét alatt kitakarodjék, a földesur is ne csábítsa, hanem maga küldje, különben ab­ban a helységben lakó parasztok a földesurat egész házával együtt koncolják fel, az olyan lévnyaló udvari cselédeket pedig rakásra kötözzék és mint régen a boszorkányt, elet vénén égessék meg és a mely helységbeli parasztok ez­­nem fogják cselekedni, észre sem veszik, mikor rájuk roha­nunk és még a gyermekeiket is felkoncoljuk az ilyen veszni szerető parasztoknak. 3. Főispánok, viczispánok, szolgabirák; nemhogy tisztsége­ket feltartsák, de tisztségeknek a nevét se viseljék, külön­ben magok lesznek magok veszedelmeknek okai. Ördög­anyjától született lévnyaló hajdúi, ti is hazamenjetek, pa­rasztok vagytok ti, a parasztokkal tartsatok, mert ha nem, lábbal akasztatunk fel benneteket és mindenitek mellé hét urat fogunk állítani, kik majdan harapófogóval fogják le­szedni a húst rólatok. 4. Élete veszedelme alatt ur dolgára egy paraszt se men­jen, ha hajtani akarják, ölje meg azt és ha nem bir vele, a többi parasztság legyen segítségül, különben elveszítjük azokat, mert a telektől többé földesurat nem szolgálunk, hanem mint más országokba, csak a királynak adózunk és szolgálunk. E végre : 5. Királynak azt választjuk, a ki ellen rebelláltak a József igazságiért, akinek atyját, anyját és minden nemzetségét attázták, öszve mi tsinálták a törvény nélkül élő nemes Uraimék, t. i. kedves Józsefünk öccsét 2-ik Péter Leo­­poldot. Éljen felséges II. Péter Leopold Magyarország királya. 6. Minden helységbeli parasztoknak kürtje, zászlója legyen fekete bagariából veres pántlikába szegve, a zászló közepé­re egy zászló ragasztva, melyen ez az irás legyen : „Felsé­ges II. Péter Leopold a mi királyunk“ és a helységnek a neve is ott legyen, és mihelyt legkisebb csatálv esik vagy hallatik valahol az egész országba, minden paraszt, aki csak talpára állhat, egyszerre kiálljon fegyveresen, fújjon kürtöt, emeljen zászlót, menjen ki a mezőre, vágjon mar­hát, húzzon hordót, egyék és igyék, roncsolja az urakat az egész országban. Mit félünk a katonaságtól ? semmit se, mert az a mi fiaink­ból áll. Felséges Péter Leopold nem bánt, mert mi nem vétettünk, hanem a nemesek vétettek ellene, még pedig

Next

/
Thumbnails
Contents