Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-10-01 / 8. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai
J ar nő József: Maitinovits apát és kortársai különben az egész meglehetősen heterogén társaság. Soraiban ugyanúgy képviselve vannak a szocializmus első úttörői, mint az egyszerűen elégedetlen köznemesség többé-kevésbbé haladó gondolkozásu rétege. Van köztük antiklerikális-anarchista, mint Laczkovits kapitány, tudatos képviselője a köznemesség parasztpolgári forradalmának, mint Hajnóczy, és forradalmi karrierre vágyó főnemes, mint Sigray gróf. Fraknói a Martinovits-összeesküvésről irt munkájában ebből a heterogén mentalitásból azt a következtetést vonja le, hogy ez is bizonyítók a mozgalom gyökértelenségére, — azonban, ha ezt a tételt elfogadnék, akkor minden száz évnél öregebb forradalmi megmozdulást gyökértelennek kellene tartanunk. A szociálista ideológia kialakulásáig, tehát addig, amig a társadalomtudomány a történelmet mozgató gazdasági okokat fel nem ismerte, természetszerűleg ilyen heterogén elemekből tevődött össze minden forradalmi megmozdulás. A történelmi materializmus félreértése volna, ha figyelmen kívül hagynék, hogy a gazdasági viszonyok alakulása révén szükségszerűvé lett forradalmak bekövetkezését mindig szellemi erők siettették, — ezek a forradalmasító szellemi erők pedig természetesen akkor is halottak, ha ideológiai letisztultságuk, amelyik tudatosan tudta, hogy tulajdonképen oszlályharc folyik, nem is volt. Kétségtelen, hogy a francia forradalom szellemi előkészítői is egymással homlokegyenest ellenkező forradalmi nézeteket vallottak és hirdettek, de végső fokon valamennyien a polgárság forradalmának kitörését siettették, segítették elő. S ez áll a Martinovits-összesküvésben részes írókra, szociológusokra, pamflettistákra is. 6. A magyar paraszt királyiul forradalmisága. Említettük, hogy a főnemesség II. József reformjai ellen indított harcában a maga oldalára nyerte a köznemességet és az intelligenciát. Ezt azzal érte el, hogy ellenforradalmi aktivitásának tulajdonképeni okait, a gazdasági okokat, nemzetiségi, nyelvi harc köpenyegébe bujtatta. A parasztságot azonban nem lehetett a nemzetiségi jelszavak szolgálatába állítani. Igen érdedekes dokumentuma ennek a ténynek a szabolcsi, bihari és zempléni parasztok dekrétuma, melynek egyik példánya az egri érseki levéltárban maradt fenn. Ez a II. József halála után kiadott röpirat, mely az egykorú feljegyzések szerint hatalmas tömegben terjedt el a parasztság körében, ugyanúgy rávilágít az akkori parasztság mentalitására, mint a Hora-féle parasztlázadás mely egy évtizeddel ezelőtt a császár támogatásával akarta megvívni a maga forradalmát — az urak ellen. Ez a parasztdekrétum annyi mindent magyaráz meg a kor
