Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-01 / 7. szám - Darkó István: Égő csipkebokor

Darkő István : Égő csipkebokor — Már megmondtam. Nem tudom elvállalni a bíróságot. Nagyobb dolgokba fogtam.— Mik vónának azok, ha meg nem sértelek ? — Hosszú nóta volna elmondani. A javatokra is többet fo­gok érni benne, annyit bátorsággal mondhatok. — Kizárólag arról lehet szó, te Gyuri, hogy elment az eszed. Te vagy urizálni akarsz, vagy szoknya miatt húzódozol ide.— Egyik se és mindakettő. De úgy, ahogy én értem azokat. Az öreg hátrarúgta maga alatt a széket és fürgén felállt. Szembe kanyarodott Gyurival, keményen, meg nem hátrálóan mondta :— Mi eljöttünk leérted, Bódi Gyuri. Módfelett csodálkozunk a feleleteden. Nyisd ki hát a füledet. Bajba vagyunk otthon. A földleform ki akar tudni minket a jogos jelentkezésünkből. Mostan mi harcot folytatunk ez ellen, ahhoz kellesz te vezérnek. Az egész falu ezen az akaraton van. Kizárólag valami bajod le­het, hogy bátorságot vettél az ellenállásra! — Nincs nekem semmi bajom. Ellenkezőleg. — Beteg vagy még a mejjedre ? — Totál meggyógyultam.— Akkor ide figyelj. Azt mondtam a községnek, én elme­gyek érte és nélküle nem jövök vissza. Kishugod pakolt nekem, valami finum édestésztát neked is küldött, de csak együtt elles­sük meg, hazafelé.— Gyerünk, — állt fel Pénzváltó is és megfogta Gyuri karját. Gyuriban felparázslott az indulat: — Maradj nyugton. Megmondtam és megmondtam. Az öregjuhász még megpróbálkozott : — Neked már otthon is bajod volt, hogy egyedül vagy birtokos abban a nagy fődben. Meg a fejedbe ment az őrmes­terség s az, hogy kicsit világot láttál. Meg se nősültél becsület­tel idejében, azt hitted, úr lehetsz. Bolond apád is, szegényt bántani nem akarom, de ő is gimnáziomba dugott, ott is csa­vartak egyet a fejeden. Pedig gatyás paraszt vagy, tudod-e ? Az urak csak leülnek veled, mert eszed is, pénzed is van, de azért ülnek le, mert vagy akarnak tőlled valamit, vagy elszórakoznak rajtad. Dacára annak kizárólag megmossák utána a kezüket, amikor kezet fognak veled. Nem mondom, eszed van, de az a baj, hogy pénzed is van hozzá. Csakis arra magyarázható, hogy most is idejöttél a Tátrába, a nagy urak közé. Hegy kellett ne­ked igaz e, meg zöld karácsonyfa szaga ? Dacára annak, nekem beleszólásom nincs. Hanem azonban annyi becsület lehetne benned, hogy ha már kiláboltál a bajodból, vonatra ülj és haza jöjj velünk. Gyuriban meggyötrődtek az érzések:

Next

/
Thumbnails
Contents