Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-09-01 / 7. szám - Bánsági költők (Csuka Zoltán: Csárdás), (Szenteleky Kornél: Szélmalomharc), (Sziráky Dénes Sándor: Aranyszemüveg)

Bánsági költők

Kutatni kezdtem, mi köztük s köztem a különbség. Rájöttem, homlokuk alatt aranyszemüveg tömören, kereken, átnemlátszón védte a fénytől és látástól szemüket.

Reflektor nem hat rájuk. Idegen előttük az életpallér. A szemüvegük üvege két kerek, kemény aranytallér.

Csontváras szememet fényleni derítem.

Romlázas szivemet szeretni hevítem.

Az ucca forog. Az emberek sietnek.

Jaj, ez a céltömeg kinek lett, minek lett ?

Különös mesére jöttem rá máma :

Elől ment a szemüveg, s az ember ment utána.

Úgy surrantam be mint idegen.

A jöttömet valaki mégis észrevette.

A házukat lehunyt ablak, záruló kapu

és idegenül néző tető fedte.

Járom a járdát. Rovom a vashidat.

— Ebben a városban megfogant az uj hegedűs, a fiad I

A házak homlokán felcsillannak a villanycsillagok. Idegeim antennái jeleket vesznek.

Büszkén bolyongok ezen az ezerlámpás állomáson.

Egy ablakrács mögül repülőgépre les vágyam modellje, a megejtett szemű lány : a reszonánsom.

Csontváras szememet fényleni derítem.

Romlázas szivemet szeretni hevítem.

Legendásabbat miveltem, mint a régi Árion kinek szavára folyók álltak meg s kövek indultak. Megállt a forgó ucca. Figyelni kezdett a paraszt is ki eddig csak aranybuzával álmodott.

Sziveknek higanya emelkedni kezdett. Szemeknek lámpásai derengve felgyultak.

Legendák helye ez a Bácska-Bánát-Barauya. Szemem meleg sugarától, szavam rőzséjétől kiolvadt a szemüvegek aranya.

SZIRÁKY DÉNES SÁNDOR