Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-08-01 / 6. szám - Zapf László: A mai szlovák irodalom

Zapf László : A mai szlovák irodalom terjesztését követelik. Ez az ideológia hatalmas kifejezést kapott Rázus és Urban, regényeiben. Még mielőtt rátérnénk, meg kell emlitenünk, hogy a szlovák regény tulajdonképen csak 1918 után született meg. Az előbbi korban egyedül Vajanskýt lehet regényírónak nevezni. Azóta egész sor regényíró jelentkezett: Kukučín, Vansová, Rá­zus, Jégé, Hronský, Urbanovič, Hrušovský, Vámoš, Urban, Jilemnický, Kavec, Kompiš, Prídavok, Holéczy stb. Ebben a névsorban természetesen benne van a történelmi regényeket, vagy egészen súlytalan dolgokat író idősebb generáció is. A fia­talok közül nagy közönségsikere volt Gejza Vámoš »Atomy boha« (Isten atomjai) c. regényének, melyben egy fiatal orvos idealizmussal induló munkásságát mutatja be kissé sok fitogtató egyénieskedéssel. Vérből való regényíró a fiatal kommunisták egyetlen prózaírója, Peter Jilemnický. Andrej Mráz szlovák kritikus szerint »Vítazný pád« (Győzelmes esés) c. regénye Ur ­ban regényei mellett a legjobb szlovák regény. A szlovák pa­raszt életét adja benne s bemutatja, hogy aki ezt az életet meg­ismeri, lehetetlen, hogy kommunistává ne legyen. Világnézetének alátámasztása céljából Oroszországban is járt s ottani tapasz­talatait regényben és tanulmányban írta meg. 1929 óta egyik légkör ül vitatottabb regényíró Martin Rázus, aki addig csak mint lírikus és politikus volt ismeretes. Akkor adta ki, két köte­tes nagy regényét»Svety« (Világok) címmel, melyben az állam­alakulás utáni szlovák közélet fotomontázsszerü képét adja. Kiinduló pontja a szlovák paraszt himnikus dicsérete: az a szlovák jövő egyedüli záloga. De nem elég, hogy egyre nagyobb nyomorban él, az egyes politikai pártok teljesen demoralizálják és nem egyszer saját érdekei ellen vakon vezetik. Rázus szeriül az ok a szlovák intelligencia felelőtlen haszonlesése. Szabó De­zső Böjthe Jánosának tragikus nemzetmentő gesztusára emlé­keztet, hogy a főiskolás végzettségű, művészi hajlamú Beňo az elhagyatott falun telepszik meg, hogy ott az ipart népszerűsítse. A regény Rázus politikai meggyőződését fejezi ki: a gerincte­len intelligencia vétke, hogy a szlovákok nem tudnak Csehszlo­vákiában egységes politikai erőt képezni. Talán éppen napipoli­tikai tendenciája miatt a kissé egyhangú felépítésű regényt egyrészt túlbecsülik, másrészt nem értékelik. A szlovák regényírás igazi nagymestere és a modern szlovák irodalom büszkesége a fiatal Milo Urban. A Felső Árva vidékéről való autodidakta 23 éves korában adta ki a szlovák irodalom eddig legnagyobb sikert ért írását, »Živý bič« (Élő os­tor) c. regényét, mely több kiadást éri meg szlovákul s ann külföldön is, különösen Németországban, nemzetközi viszo latban is figyelmet keltett. Egyesek Szabó Dezső Elsodort falu­jához hasonlították, de épen olyan jogon lehetne bármely há­

Next

/
Thumbnails
Contents