Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-08-01 / 6. szám - Keller Imre: A háboru előtti asszony

Keller Imre: A háború előtti asszony

zett be, amikor a szerelem mértéktelen kicsapongásai és orgiái magát az emberiséget is pocsolyába rántották és az egész társadalmi rendet felforgatással fenyegették. A szerelmi életnek tulhajtását látjuk a különböző abszolutisztikus uralomban is, amikor a kényurak az érzéki élet minden gátját felszakították, hogy ezzel a közfigyelmet eltereljék magukról és az emberi agyat tompábbá, a közdolgok iránt közönyössé tegyék. Az abszolutizmusoknak, a diktatúráknak mindenkori velejárója az erkölcsi életnek. valamely formában megnyilatkozó szabadossága. Mert az elnyomott emberben a vele született szabadságszeretet a szabadszerelemben nyer valamelyes kielégülést. A liberálisabb, szabadabb, demokratikusabb korban a férfienergia plusszá a közélet terén, a teremtés és termelés annyi megnyilatkozás lehetőségében érvényesülhet, hogy nem fekteti minden ambícióját annak a nőnek meghódítására, aki alig várja, hogy meghódolhasson bármelyik férfi előtt, aki érdemesnek Ítéli őt arra, hogy5 észrevegye.vele foglalkozzék és szeretkezzék. Házasságtörő s prostituált nők éltek és virágoztak a legideálisabb korban is. Hiábavalónak bizonyult a legszigorúbb, gyakran barbár büntetés, hiába sújtott le a társadalmi megvelés legkegyetlenebbül, az erotikus élet tisztátlanjait nem lehetett a társadalmi életből kiirtani. Egyedüli eredmény az volt, hogy a tisztátlan életüeket arra kényszeritették, hogy bujdosva jussanak el titkolt szerelmük rejtekhelyéhez. Ennél nagyobb eredményt a házasságtörőkkel és a prostituáltakkal szemben a társadalom nem tudott felmutatni, azokban az időszakokban sem,amikor a tisztaság fehér zászlója lengett a társadalom ormán.

így előállott az a különös helyzet, hogy mig a férfi szabadon, minden korlátozás, büntetés, félelem és elitélés nélkül élhetett poligám hajlamainak, addig a nőt moiiogám életre kényszeritették. Az egy férfit ismerő, tiszta életű nőnek csak az a vigasztalása volt, hogy ezért a tisztaságért a társadalom osztatlan elismerése, tisztelete és megbecsülése vette körül, és hogy atisztátlan életűek vagy romlott vérük sugallatát követik, vagy pénzért engedelmeskednek a férfiak kívánságának.

Mert a tiszta leány, a hü asszony még a legromlottabb, legzüllöttebb korban is érezte, hogy a legblazirtabb férfi is hódolva adja meg neki azt a tiszteletet, melyet megvont attól a nőtől, akit törvénytelenül vallott magáénak. Ebben a köztiszteletben találta meg a tisztességes nő békéjét, lelki nyugalmát, sőt boldogságát. Mert azt az állapotot, melyben a tiszta nő élt, természetesnek találta, mig a vele ellenkezőét természetellenesnek.

Megdöbbenése akkor következett be, békéjét, lelki nyugalmát akkor veszítette el, boldogsága akkor fordult boldogtalanságba, mikor tapasztalta, hogy tudott tiltott viszonyok hősei felemelt fővel járnak, hogy a társadalom éppen olyan tiszteletben