Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-08-01 / 6. szám - Jarnó József: Martinovits apát és kortársai
Jarnô József : Martinovits apát és kortársai egy terményekben bővelkedő ország kellős közepén, nem túlságosan nagy vigasztalás, hogy az a rendszer amely őt elpusztítja, tulajdonképen csak avult anachronizmus, melyet csupán tehetetlenségi nyomaték tart a helyén. S itt van nemcsak a forradalmak, de a nagy gondolkozók, művészek, tudósok jelentősége: ők gyorsítják meg azt a történeti folyamatot, amely amúgy is elkövetkezne, — csak később. Esetleg csak egy emberöltő múlva, ök az előfutárjai annak a tömegnek, amely énekszóval, lelkesedéssel, kődobálással, esetleg komoly és véres harcokkal söpri el végérvényesen azt a társadalmat, melyet a gazdasági fejlődés törvénye halálraítélt. 2. Magyarország a XVIII. század végén. Nincs olyan korszaka a történelemnek, amelynek szellemi mozgalmairól, kulturális helyzetéről képet lehetne adni a szociális és gazdasági állapotok ismertetése nélkül. S bármennyire is csak »speciálisan« magyar viszonyokról akarunk beszélni, foglalkoznunk kell a környező világ korabeli képével. Egyrészt, mert az országhatárok, ha bizonyos fokig kínai falat alkottak is, nem zártak hermetikusan, másrészt, mert egy ország speciális viszonyait is rendszerint épen határain túli dolgok határozzák meg. Láttuk: a XVIII. század vége nyugaton meghozta a polgári forradalmat, s arra is rámutattunk, hogy ezt a forradalmat milyen gazdasági okok tették lehetővé és robbantották ki. Magyarországon ez a polgári forradalom nem következett be: itt más gazdasági viszonyok voltak, természetesen másképen történt a szociális viszonyok alakulása is. Az aránylag gyéren lakott Magyarország gazdag volt mezőgazdasági terményekben, nagy állatállománnyal rendelkezett, itt tehát sokkal tovább tarthatta meg a maga hatalmi pozícióját a nemesség, a földbirtokok ura és kizárólagos tulajdonosa, mint a nyugati országokban, ahol ha voltak is hasonlóan jó termőföldek, sokkal sűrűbb volt a lakosság. Ez a helyzet azonban még lehetővé tette volna, hogy a fejlődés hasonló irányt vegyen, mint a német fejedelemségekben, hiszen a gazdag és hatalmas feudális társadalom keretein belül is kifejlődhetett volna a polgári osztály gazdasági hatalma, mint az iparosodás következménye. Magyarországon azonban nem volt olyan arányú iparo ) , mint a német országokban. Ennek az okát talán abban la „ meg, hogy amikor a gyarmati piacok megnyílása uj geket adott az iparnak, gazdasági szemszögből nézve a dolgokat, Magyarország helyzete teljesen gyarmati volt. Nem fejlesztett ipart, de piacot nyitott Nyugat ipari cikkeinek. Hogy ez igy LörLént és igy történhetett, annak a múltba messzire visszamenő okai voltak.
