Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-08-01 / 6. szám - Zerdahelyi József: Életszag

(5.)

Életszag

— Toronyay Gábor sodródása —

Abaffy Márta hamar beleszokott a palóc urak országába. Elhozta hazulról az Abaffyak kemény kálvinista erkölcseit. Vitte magával a bibliát és ez a lelkiség tartalmat adott az életének, Mindig visszatért hozzá, mindig odamenekült és igazi derűvel tudott nevetni, a pirosra hangolt mulatásokban. — Kőrössy Mihályt, az urát szerette, mióta először járt náluk. Szállást csinált akkor az egyes huszároknak, a nagy gyakorlatok idején. Az ablaka alatt állott meg Miska és a csontos kincstári ló hátáról azon poros piszkosan szalutált rá a kiváncsi kis lányra. Márta beszaladt, lángpirosan a szobába és soká nem jutott szóhoz. A többi is úgy ment, ahogy ilyenkor szokott és hogy nagy volt a családiasság az Abaffy házban, egyszerre beleszeretett a katonába a ház népe. Márta nyomába lépett a két öreg, a szobalány, az inas, még a lovászgyerek is. Csak a cimertartó kamasz Abaffy Laci nézett gyanakodva a huszárőrmesterre. Mikor vége lett a háborujátéknak, és elindult az ezred, ott sirt, nevetett, integetett Miska után a ház. — A többi már nem úgy történt, ahogy szokott. Mert a katona szerelme csak olyan mint a nyári zivatar. Rásüt forrón a földre, aztán kisirja magát, és elmúlik. Ez nem múlott el, mert Miska egyik levelet a másik után küldte az óvári akadémiáról. Kapott is rá szép válaszokat. Látszott a cenzúra rajtuk, Miska mégis mindent kiolvasott belőle. Még azt is, ami nem volt benne. — El is ment vagy kétszer Erdélybe.

A többit már minek mondjam.

Márta hamar beleszokott az asszonyságba és a szelíd, jó urát becézte, gondozta, hűséggel szolgálta.

Harmadik esztendeje.

Toronyay Gábor közel került hozzá, mindjárt az elején. Szívesen beszélt vele. Játékos kedvében nevetett, de komoly, okos beszédre is hajlott. És nem volt semmi baj, csak néha nézett az asszony bele a semmibe, ha Gábor hetekig elmaradt. Megriadt ilyenkor és odamelegedett a testével az ura mellére, vagy a biblia fölé hajlott.

Egy napon nagy öröm lett a Kőrössy házban. Kinevezték Miskát gazdasági felügyelőnek, örültek a hivatalnak, nemcsak a pénzmag miatt, de, mert irodába való ember volt ő, meg megfáradt a tüdeje a mezőjárásba. Csak az volt a baj, hogy az állás Rimaszombatban lakott. Miskának oda kellett utazni minden nap reggel és többnyire csak az esti vonattal tért haza. Márta