Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-07-01 / 5. szám - Kulturkrónika - Darkó István: A Szentiváni Kuria harmadik kongresszusa
Kulturkrőnika Az írók gazdasági érdekeire és a kulturális teendőkre vonatkozóan is több határozatot hozott a Kúria. Határozatba foglalta, hogy minden kulturszervtöl és szervezettől, melyek a magyar tömegek kulturális nevelésére vannak hivatva, azt követeli, hogy feladatuknak fokozott mértékben s a lehetőségek teljes kimerítésével tegyenek eleget. Kimondotta, hogy a magyar nép, a parasztság és a munkásság körében való ismeretterjesztő munkát, az ilyen előadásokon való részvételt tagjai részére kívánatosnak és szükségesnek tartja s a korszerű mentalitású ifjúsággal, a Magyar Munkaközösséggel együttműködni kíván. Elhatározta a Kúria, hogy a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetnél kieszközli a „Szentiváni Kúria almanachja“ kiadását, amely a Kúria eddigi munkájával, szerepével, teendőivel foglalkozna s a Kúria köré csoportosult íróknak a kisebbségi élet feltárására alkalmas írásait és abszolút értékű, irodalmi értékű szép irodalmi termékeit hozná. Végül bizottságot küldött ki a Kúria országszerte tartandó előadások megrendezésére. Ebben a bizottságban a Szentiváni Kúria, a Magyar Munkaközösség és a Magyar írás kiküldöttei foglalnak helyet. Elhatározta a Kúria azt is, hogy az Erdélyi Helikon-irók szlovenszkói kőrútjának engedélyezése érdekében lépéseket tesz. A Kúria kongresszusán a következők vettek részt: Szent-Ivány József, Gömöry János, Eszterházy János, Brogyányi Kálmán, Darkó István, Darvas János, Duka-Zólyomi Norbert, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Kelembéri Sándor, Sebesi Ernő, Simon Menyhért, Szvatkó Pál, Tamás Mihály, Zapf László. A Szentiváni Kúriát harmadik összejövetelele kisebbségi szellemi életünk mértékadó, iránytszabő, erőinket koncentráló, tekintélyes irói fórumunkká tette, amelyre vezető hivatás vár a megindult erőkifejtő komoly munkában. A Kúria tanácskozásai után a 75 ezer koronás pályázatok kezelésére, kiosztására és rendszeresítésére alakult pályadij-kuratórium tartotta meg első tanácskozását. A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR KÖNYVKIADÁS ÜGYE Minden kulturális élet szervezett voltának élénk bizonyitéka az erős, pezsgő, mennyiségben is figyelemre méltó, minőségben versenyképes könyvkiadás. Ez volna a kisebbségi magyarság kultúrájának legkönnyebben megszerezhető, leginkább kezelhető fegyvere is. A kulturális élet szervezetlensége, mint főok, maga után vonja nálunk a könyvtermelés csekély és erőtlen voltát, mint főkövetkezményt. Hivatott tehetségeknek kell a mai helyzetben lemondaniok arról, hogy termékeny gondolataik betűbe formálódhassanak és megsokszorosítva járják át a kisebbségi nemzettest tagjait. Kezdettől figyelemreméltó, nagy hivatást teljesít ezen a téren a csehszlovákiai magyarság irodalmi sajtó vállalata, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet. Természetes, hogy elsősorban a szlovenszkói
