Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-07-01 / 5. szám - Ivánfy Géza: Kisebbségi magyar nemzetgazdaság

Ivánfy Géza: Kisebbségi magyar nemzetgazdaság s egyébb, tömegek ereje nélkül kommasszálni akaró országos ilyen és olyan intézmények nem tudtak által jutni azon a bizo­nyos szakadékon, amely vezetésre alkalmas, rátermett vezérfér­­fiaink, általuk létesített intézményeink és a magyar kisebbség nagy tömegei között tátong. Közelebb kell hozni a mindennapi életet és többet kell fog­lalkoznunk minden apró cseprő gazdasági kérdéssel, mint ezt eddig tettük. Egy csomó magyar iparvállalat leállott, mun­kásai százait,együtt ezreit bocsátotta el, lecsendesedtek a ma­gyar kis kézművesipari műhelyek és egyedül ácsorog össze­roppant idegekkel a magyar kereskedő. Régóta vékonnyá lett az egykor vastag aranyfolyam, mely­ből jólét, boldogság, kultúra, civilizáció fakadt, de most mintha a vékony aranyerecske is medret változtatott volna, s mind messzebb s messzebb távolodik a magyar partoktól s mi vala­mennyien mint szárazra telt vízimalom, mert nem szereltük ál aranyfolyamhoz szokott lapátjainkat a rohanó technika rakétá­­zó mechanizmusával, szegényen, elhagyottan várjuk, várjuk, áb­rándozva, álmodozva jobb idők jöttét... Rá kell egyszer már jönnünk, hogy a gravameneket tőlünk idegenek soha orvosolni nem fogják, panaszainkra nincsen me­­dikámentum idegen kertekben, önérzetünket vágó, hasogató bán­­tódások és sérelmek, húsúnkba metsző elmellőzések és áldo­zathozatalok bármily hangos felhördülései itt mit sem segíte­nek.Rá kell jönnünk, hogy a panaszunk hangja kifelé hirt ad rólunk, e panaszoknak akkora erejüeknek is kell lenniök, hogy a magunk sorsa feljavításáért dolgozni is tudjanak, hogy meg­indítsák a rozsdásra dologtalankodott gépeket. A magunkra esz­­mélésnek energiát adó gőzzé, gázzá, elektromossággá kell len­nie, hogy hajthassuk a gyalupadot, a szerszám gépeket, a turbi­nákat, a szalagfűrészeket, a sok száz s száz mechanizmust, rá kell jönnünk végre, hogy a magunkbasülyedt, öklötszoritó sors­­rafütyülésből, vagy hitünk vesztéséből akkora élniakarást csi­szoljunk ki, hogy magyar boltos mindazt pengő ércre s ropo­gós bankóra válthassa magyar vásárló számára. Még nem vagyunk egészen szegények, még van, mit szám­­bavehetünk : seregszemlét kell tartanunk, leltároznunk kell a magyar kisebbség vagyonát, fel kell állítanunk a magyar ki­sebbség nemzeti vagyonmérlegéi, mert higyjük el, hogy nem­csak az a fontos, hogy hány magyar könyv jelenik meg, s szép­irodalmunk egy-egy műfajában milyen a termés, mert az igazi magyar vetés ott is van a még magyar kézen levő fekete föld­ben, ott van a zakatoló gépekkel, fúró, faragó magyar kézen le­vő gyártelepen, ott van a sok kicsi, szurtos, füstös kis kézmü­­vesipar magyar kézen levő műhelyeiben, s ott van a bankok,

Next

/
Thumbnails
Contents