Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-06-01 / 4. szám - Juhász Árpád: Irodalmi és kulturális események
Irodalmi és kulturális események Ilyen események között hoztak azután egy-két határozatot. Elfogadták Ernst Toller indítványát az irói szabadság biztosításának kérdésében. Érdekes volt, hogy végül maga Berzeviczy Albert is az indítvány mellett szavazott. Tudomásul vették a csehszlovák delegáció bejelentését, hogy az itteni Pen Klub akciójára szabaddá tették az utat a határon át a magyar könyvek számára. Kimondották, hogy tanácsosnak tartják, ha egyes országbeli klubok egymásközli vándorgyűléseket is rendeznek s ezzel ugyancsak előmozdítják a megértés és béke megteremtésének mozgalmát. A csehszlovák delegáció azonnal el is fogadta e sorok írójának javaslatát s meghívott több magyar irót Csehszlovákiába. A magyar Írók már a közeli napokban ellátogatnak hozzánk. A kongresszus konklúzióját magam részéről abban látom, hogy ennek csak egyetlen értékes eredménye van és pedig a világ Íróinak évenként való barátságos összejövetele. Fontos ez az irók szempontjából, de a világbéke megerősítése tekintetében is, mert a kongresszusokról hazatérő irók uj impressziókkal folytathatják munkájukat a béke érdekében. Az sem utolsó dolog, hogy a világ legkülönfélébb nemzetiségű irói ismerkednek meg egymással. Ennek a barátságnak természetes következménye azután belegyökerezik könyveik gondolatvilágába s ily módon kiküszöbölődik az irodalomból a nemzetek közötti gyűlölet, hogy elfoglalja helyét az emberszeretet őszinte, becsületes érzése. JUHÁSZ ÁRPÁD A Szentiváni Kúria az idén junius 22.-én és 23.-án tartja tanácskozásait Szentiván-Hévvizen. A csehszlovákiai magyar irók évenkinti összejövetele az irodalmi és kulturális kérdések megbeszélésén kívül szabadformáju érdekképviseletet, munkaközösséget is jelent, amely egy évre összegezi az irók életének és munkájának nagyobb teendőit. Az első összejövetel 1930.-ban megteremtette a Szentiváni Kúria alapjait, a második 1931.-ben felvázolta a szervezett irodalmi élet nagy vonalait, az idei, harmadik tanácskozás már megbeszélheti a gyakorlati teendők egész sorát, mint: az irók érdekeinek szellemi és gazdasági védelmét, a könyvkiadás kifejlesztését, az erős irodalmi folyóirat széleskörű elterjesztését, az irodalmi és kulturális munka hatékonyabbá tételének sok problémáját, az irodalmi és kulturális kapcsolatok kiépítésének fokozott ütemű megvalósítását. A Szentiváni Kúria tanácskozásai után, junius 24-én ül össze a szlovenszkói irodalmi és tudományos pályázatok kuratóriuma is, hogy formális megalakulás után a pályadijak kezeléséről, a beérkezett lektori jelentések és vélemények alapján történendő kiosztásáról s az eredménytenül maradt pályázatok ujrakiirásáról határozzon. A Szentiváni Kúria összehívója és nemesgondolkozásu házigazdája, Szent- Ivány József az idei tanácskozásokat a csehszlovákiai magyar kulturális életben határkövet jelentő, korszakos értékű eseménnyé tette. A Szentiváni Kúria rövidesen az Erdélyi Helikon testvér-cselekedetévé válhat a reális eredmények jólkiválasztott utján. (d. i.
