Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-05-01 / 3. szám - Figyelő - Duka Zólyomi Norbert: A Magyar Munkaközösség Mozgalma
Figyelő nagyobb érdekeltségbe szorítja a fejlődő kisebb csoportokat, néha a dogmatizmus kényelmessége és biztonsága, mely az önmagát folyton legyőzni készülő különlegesen szlovenszkói fejlődésvonal és megismerés helyett a már kész és precízen felépített rendszereket választotta és még sok egyéb, melynek vázolása túllépné ezen vázlat keretét. így munkakeret és lehetőség nélkül maradtak azok, akik a teljes magyar kisebbség bevonásával, — bárminemű különbség nélkül — alkották meg munkakoncepiójukat és nem a teoretikus, vagy csak tervezgetésben praktikus ideológiai harcot, hanem a kis, szerény, de állandó munkában elvégzett útat találják a magyar kisebbség elsőrendű fejlődési és önfenntartási lehetőségének. Ezeknek az átfogó koncepciója és a szociális megújhodás harcát a pozitív építő munkával elősegítő készsége torkollt a Magyar Munkaközösség szellemiségébe és megalakulásába. 2. A szlovenkói magyar kisebbség gazdasági és szociológiai adottságai az elproletarizálódás grafikonját mutatják. A meglévő intézmények már 1918-ban is megtizedelve — a személyi eltolódások folytán — a cseh és német tőke betódulása következtében veszítettek: számukban és súlyukban. A szövetkezeti, pénzintézeti statisztika (amennyiben tizenkét év óta össze lett állítva) hűen dokumentálja ezt a hanyatlást. A polgári és középosztály elvesztette előjogát az állami állásokra és sok magánállásra is, a parasztságot a birtokok eladósodása, a kisparasztot és munkásságot a munkanélküliség sodorta a proletariátusba. Az osztályharcot ma már elsősorban mint nemzeti harcot vívják a magyar kisebbség osztályai és saját keretén belül inkább az ideológiák, semmint a gazdasági adottságok harca. Ez az elproletarizálódás a radikalizmushoz vezetett. Az absztrakt radikalizmushoz: a Prohászka-körök mozgalma, a forradalmihoz: a Sarló, Vörösbarátság működése. De ugyanakkor, amikor a kisebbség gazdasági alapjai hiányosak, elégtelenek, felismerte az ifjúság egy része, hogy önmagában véve az ideológiai radikalizmus nem lehet elégséges és a szociális megújhodás felé törtető hirdetése magtalan kísérlet maradhat akkor, ha majd az ideológiai forradalom megnyilvánulásra érett, kitör, de épitő előzmények hijján terveit nem tudja megvalósítani. Ezért azok, akik radikalizmusukat állandó, épitő munkába akarják oltani, hogy az átmenet kontinuitását biztosítsák és ami itt egyenértékű: a magyar kisebbség létezését és virágzását, egységes frontban tömörültek a Magyar Munkaközösségbe. A két párhuzamos és utóbb egymásba olvadt vonalnak megfelel a Magyar Munkaközösség programmja: a szlovenszkói magyar kisebbség kulturális életét és gazdasági alapjait megszervezni. Munkájában mindazon magyar intellektuellek vesznek részt, akik a teljes magyar kisebbségért végzendő munkát vallják és ideológiájuk a társadalmi és gazdasági megújhodás átfogó eszméje. Programmjának részletes pontjai : 1. kulturális téren: a meg-
