Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1932-05-01 / 3. szám - Jaross Andor: Uj magyar szellemiség

Jaross Andor : Új magyar szellemiség

szellemiség kontinuitását, addig az uj időkben felnőtt generáció csak hajszálgyökerekkel kapcsolódik a múltba és a jelen iszonyú munkakomplexuma által lenyűgözve, nehezen találja meg azt az abszolút szintézist, mely a megőrzött kontinuitást az uj magyar szellemiség kifejtéséhez tudná kiteljesiteni.

Az uj generációnak mindenekelőtt uj társadalomszemlélete van s ezt a társadalomszemléletet állítja be legtöbbször bázisként, mintha a mai kisebbségi helyzet a régi társadalomszemléletnek lenne folyamánya, vagyis tragikus végkifejlése, holott a mai kisebbségi magyarság léte nemzeti nevezőről származik és nemzeti nevezőre vezethető vissza. Ennek a társadalomszemléleti alapnak kell betudni, hogy az ifjúság legagilisabb elemei ma határozottan két szélsőség mesgyéjére kerültek, az egyik oldalon a Sarló körül tömörült marxi beállítottságú fiatalok, a másik oldalon a Prohászka-körökbe szervezkedő római katholikus szocializmust hirdetők. A legutóbbi időkben indult meg egy szervezkedési akció, mely az ifjúság kiegyensúlyozottabb középrétegét célozza Magyar Munkaközösség cime alatt egyesíteni és konkrét munkavállalás által a közéletre előkészíteni.

Ha az ifjúság szellemi mozgalmait megfigyeltük és nézzük, úgy alig tagadhatjuk meg magunktól azt a megfigyelést, hogy úgy hat ez az állandó hullámzó mozgás, mint egy inga mozgása, melynek azonban felfüggesztő pontja sem szilárd, mintha egy titkos kéz mindig keresné a biztosabb pontot, ahová az ingát fel akarja végleg függeszteni. Ez az einsteini relativitást is messze meghaladó viszonylagosság meg fog szűnni, mihelyt talál az ifjúság egy olyan ideált, mely fix pontul fog szolgálni és amelynek tekintetbevételével érvényesítheti jobb, vagy baloldali társadalmi és világszemléletét, azaz az inga nyugodtan mozoghat, de mozgás közben mindig ugyanazon síkban fogja metszeni mélypontját.

Az ifjúság ezt az ideált — éppen kisebbségi beállítottsága folytán — meg fogja találni a nemzeti gondolatban. Ez az ifjúság sohasem szegült szembe a nemzeti gondolattal, valahányszor ezzel vádolták, mindig az egyoldalú beállítás szemszöge hozta a marasztaló ítéletet, ez az ifjúság a viszonyokhoz mért csodálatos ambícióval és kitartással kereste és keresi még ma is a kisebbségi kalitkaélet ajtajának zárját és a zár kulcsát sokszor úgy kereste, hogy maga is eltévedt az élet labirintusában. Ez az ifjúság nem veszett el a nemzeti gondolat számára, mert keresi a társadalom modern megújhodását azért, hogy tűrhetővé váljon a magyar dolgozó élete, keresi a kisebbségi sorson belül a nemzeti élet jogos attribútumait, hogy konzerválhatóvá váljon a magyar életerő. Mindennek a munkának, tettrekészségnek és sok-sok egyéni áldozatot feltételező segíteni akarásnak kiinduló pontja, végső forrása csak a korszerű nemzeti gondolat lehet. Az ifjúság bevallottan, részben be nem vallottan ezt a gondolatot szolgálja évek óta néha szeren-