Magyar Irás, 1932 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1932-04-01 / 2. szám - Kritika - Toperczer László: Szexuális és tehetségproblémák Kuncz Aladár regényében, "A fekete kolostor"-ban
Kritiků pének minden alakját. Kár, hogy alakjairól szóló meséit sokszor nem öltöztette megfelelő gúnyába. Pedig megérdemelték volna. Sokszor nem lüktet benne erő, mely akárcsak egy mozzanatot is kiemelne. Kevés az érdekes ecsetvonás, mely egy-egy lelki szint kihangsúlyozna. Az áldott paraszti nyelv néha elsikkad. Úgy hat, mint tudományos könyvben az idézet, mint historikusoknál az oklevélmásolat. Pedig a magyar paraszt beszédjének romlatlan ereje és ezzel a mi magyar kultúránk ősforrásának soha ki nem meríthető bősége nem a tájszólás sajátosságainak jól-rosszul sikerült visszaadásában tündöklik, hanem a kifejezések árnyalatainak újszerűségében és igézetes változatosságában. Szombathy Viktor stílusában azonban nem ez a legnagyobb kifogásolható gyengeség, hanem főleg az, hogy ahol a maga nyelvén szólal meg, ott is gyakran súrolja a pongyolaság határait. Érzi ezt maga is. Ezért tiltakozik ama feltevés ellen, hogy novellákat vagy riportokat ád ebben a kötetében. Tudja, hogy a novella a bensőleg megérlelt tárgyat az irásmüvészet magasabbrendüségének jegyében adja. Tudja, hogy a riport élénkséget, elevenséget, sima fordulatokat, ötletes átmeneteket és gyorsan gördülő nyelvet követel, nehogy a megbocsáthatatlan unalom olvasatlan lapok forgatására kényszerítse az érdeklődőt. Azért nevezi írásait Szombathy: jelentéseknek. Uj műfaji meghatározás, mely fejlődésre és fejlesztésre vár. Ezek ellenére is mindenkinek kezében szeretnők látni ezt a könyvet. Mert a szlovenszkói irók között Szombathy az elsők egyike, aki a megváltozott viszonyokba átültetett magyar parasztot látja, éli és szereti. Azt a szegény, szenvedő és lábát a szent földön megingathatatlanul, megmozdithatatlanul megvető fajfentartó elemünket, aki kötelességtudón cseh vezényszavakat présel ki ajakáról, aki első a munka versenyében, aki hű ölelésre hazavágyik, akit a pacsirtaszó aratásra ingerel, aki állhatatos a barátságban, becsületes az adott szó megtörhetetlenségében, aki virtuskodó a falatrugó mulatozásaiban, aki mindig és minden nyomás alatt is csak a miénk marad, csak magyar marad és megmenti és megőrzi a jövőnk számára a hagyományokat és keveretlen sajátságainkat . . . Ezért kell Szombathy könyvét olvasni épen olyan meleg szívvel, mint ami meleg szívbe fürösztötte meg a szerző minden „kedves népét“, mert ennek a „kedves népnek“ leikéből fog kipattanni hamarosan Szlovenszkó igaz, hamisítatlan magyar lelke, melyet áhitunk és keresünk. Keller Imre SZEXUÁLIS ÉS TEHETSÉGPROBLÉMÁK KUNCZ ALADÁR REGÉNYÉBEN, „A FEKETE KOLOSTORIBAN Kuncz Aladár nagy müvében, A fekete kolostorban elejitől-végig mély pszihológiai megfigyelések ragadják meg az olvasót. Hisz ez az egyetlen, ami az olvasóra még az újság hatásával lehet a különben már oly sok hadifogolyregényből ismert egyhangú hadifogolyéletben. És ezek a pszihológiai elmélkedések nem merülnek ki abban — mint pl. Markovics Rodion Szibériai Garnizon-ja, vagy
